Helyben vagyunk: Csömör
4 érdekesség a településről
- Blog
Mi köti össze a második világháború frontvonalát, a magyarországi szlovák hagyományokat és egy különleges természetvédelmi területet? Az, hogy mindhárom Csömörhöz kapcsolódik! Fedezz fel velünk négy érdekességet a település múltjából, tudományos értékeiből és természeti kincseiből!
Kiről nevezték el a Rátóti Benő tanösvényt?
Csömör természeti értékeit egy különleges, 16 állomásos tanösvényen ismerhetik meg a kirándulók. A Levendula utcától az újonnan épült kilátóig vezet a sétaút, melyet Rátóti Benőről neveztek el. Az útvonal a környék természetes élővilágát, növény- és állatfajait mutatja be. A tanösvény végpontján álló kilátó nemcsak a környező táj felfedezésére kínál lehetőséget: információs táblái Csömör történelmi emlékhelyeit, hagyományait és kirándulóútjait is bemutatják. A körpanorámát ismertető fotó segítségével a távolabbi nevezetességek is beazonosíthatók, sőt csillagászati ismertetőt is találnak a látogatók. A tanösvény névadója Rátóti Benő, Csömörön élt földmérő, geológus és térképész, a földrajztudomány kandidátusa. Az ELTE-n végzett szakember évtizedeken át dolgozott a Kartográfiai Vállalatnál, ahol szerkesztőként, terepfelmérőként, majd osztályvezetőként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a modern magyar turistatérkép-kultúra elindítása, valamint a komplex vízföldrajzi térképezési módszer hazai bevezetése. Munkásságát többek között Teleki Pál-emlékéremmel is elismerték. Az egykori akadémikus az MTA Természetföldrajzi Bizottsága, ill. Geodéziai Bizottsága és Térképészeti Albizottsága tagja volt.
A róla elnevezett tanösvény méltó módon kapcsolja össze a természetjárást, a helyi értékek megismerését és a tudományos ismeretterjesztést.
Az Attila-vonal Csömörön
A második világháború utolsó szakaszában Magyarország területén több előre kiépített védelmi rendszert, úgynevezett erődvonalat létesítettek a szovjet csapatok előrenyomulásának feltartóztatására. Ezek a védvonalak lövészárkokból, fedezékekből, géppuskafészkekből, páncéltörő akadályokból és más megerősített állásokból álltak. A fő védelmi rendszereket olyan erődvonalak alkották, mint az Árpád-vonal, az Attila-vonal, a Birodalmi Védőállás és a Margit-vonal, amelyeket további megerősített állások egészítettek ki, például a Zsuzsanna-, a Dorottya-, a Hunyadi-, a Jenő-, a Kapos-, a Karola-, az Olga-, a Róza-, a Szent László- és az Ursula-állás.
Budapest keleti előterében húzódott az Attila-vonal, amelynek három védelmi öve a főváros megközelítését volt hivatott megakadályozni. Az első védelmi vonal Alsógöd–Csomád–Veresegyház–Maglód–Ecser–Dunaharaszti térségén haladt keresztül, a második Dunakeszi–Mogyoród–Isaszeg–Pécel–Pestszentimre–Soroksár vonalában húzódott, a harmadik pedig ettől további 5–10 kilométerre épült ki. Az Attila-vonal áttöréséért a szovjet csapatok 1944. november 4. és december 28. között súlyos harcokat vívtak. A védelmi rendszer Csömör térségét is érintette: a településen 1944. december 15-én kezdődtek meg a harcok, és a helytörténeti kutatások szerint ezen a napon vesztette életét Csömörön az első magyar katona. Az Árpád-vonal csömöri szakaszára emlékeztet egy II. világháborús emlékmű jelenléte Csömörön.
A Csömöri Tót Hagyományaink Háza
A Csömöri Tót Hagyományaink Háza a csömöri szlovákság népi kultúráját mutatja be. Ugyanis Csömör hagyományosan háromnyelvű településsé alakult a 19. századra, ezt az alábbi leírásból is láthatjuk:
Budapest közelében fekvő nagyközség, 455 házzal és 2500 lakossal, kik magyar, tót és németajkúak és róm. kath. és ág. ev. vallásúak. (…) A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1690. évi összeírásban is az elpusztult helységek között szerepel. Szintén csak a szatmári béke utáni korszakban népesült be újból. Földesura a Wattay család, evangélikus vallású tótokkal telepítette be. Az 1720. évi összeírás alkalmával 42 háztartást vettek fel benne és ebből 33 jobbágy- és 9 zsellér-háztartás volt. Később gróf Grassalkovich Antal birtokába került, majd báró Sina Simon vette meg. (…) A róm. kath. templom 1771-ben, az evangélikusoké 1871-ben épült. A községben levő kastély Vizmai Lukács Antal örököseié. A községhez tartoznak Nádormajor, továbbá Óhegy, Középhegy és Újhegy telepek.
(Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Pest-Plils-Solt-Kiskun Vármegye községei- Csömör címszó, 1910.)
Az intézményt a Csömöri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működteti, és otthont ad a Furmicska és Malá Furmicska Néptánc Egyesületnek, valamint számos helyi hagyományörző rendezvénynek. Miért olyan érdekes ez? Azért, mert segít megőrizni azokat a szokásokat, amelyek a modern, globalizált világunkban olyan könnyen elveszhetnek. Erősíti a helyi identitást, de akár a magyarországi szlovák identitást is. Emellett pedig segít láttatni, megélni és megérteni a múlt (szlovák) emberének mindennapjait, gondolkodását, élményeit.
Például idén november elsején fáklyás felvonulással, szlovák és magyar énekekkel vonultak a hagyományőrzők a helyi temetőbe. Korábban már a táncokat, az ételeket, a szokásokat is feldolgoztak már, ezt a tevékenységet pedig tovább folytatják.
Petőfi Sándor utca 26., istentisztelet az evangélikus templomban. A gyülekezet tagjai a csömöri szlovák evangélikus népviseletben láthatók, mely még ma is élő hagyomány.
Forrás: Fortepan,
Csömöri-tó és legelő
A Pesti-síkság egyik utolsó természetközeli élőhelye a Réti-dűlőben található: ez a 27 hektáros Csömöri-tó és legelő, amely már 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. A Csömöri-patak által kialakított völgy változatos vizes élőhelyeknek, kaszálóréteknek és bokorfüzeseknek ad otthont. A területen közel 300 növényfajt tartanak számon. Különösen értékesek a védett orchideafélék: a mocsári kosbor, a hússzínű ujjaskosbor és a mocsári nőszőfű. Mellettük fehérmájvirág, széleslevelű gyapjúsás, lápi sás és őszi kikerics is színesíti a tájat. A bokorfüzesek rekettyefűz-állományai szintén ritkuló, értékes élőhelyet képviselnek.
Az állatvilág legalább ilyen gazdag: a vizes területeken mocsári teknős és vízisikló él, a nádasokban barna rétihéja fészkel. Rendszeresen megfigyelhető a szürke gém, a zöld küllő és az egerészölyv, tavasszal fehér gólyák pihennek meg a réten, de vörös gém és vándorsólyom is feltűnhet. Őzek, mezei nyulak és vaddisznók szintén élnek a területen.
Források:
- Sipos Péter: Magyarország a második világháborúban, lexikon 1997. PETIT REAL Könyvkiadó, Bp
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Pest-Plils-Solt-Kiskun Vármegye községei 1910.
- Akadémiai Adattár mta.hu
- https://csomorikortura.hu/kapcsolodo-turak/csomori-tanosveny/