Balatoni vitorlázás és bablevesmuri Jókaival

Endrődi Sándor akadémikus Alsóörsön

Endrődi Sándor egyszerre volt egy letűnő kor romantikus költője, Jókai Mór bohém barátja, hősszerelmes, úttörő tanár és termékeny irodalomtörténész. A Petőfi-kultusz kialakulásának egyik kulcsfigurája, aki egy nagy sikerű verseskötetével divatba hozta a tárogatót. Ki volt ez a sokoldalú férfiú, és hogyan kapcsolódott össze az  élete Alsóörssel?

Wekerle barátja: Endrődy fiatalkora

Endrődi Sándor Kupricz Sándor néven 1850. január 16-án született Veszprémben, értelmiségi családban. Édesapja törvényszéki bíró volt, a családi háttér pedig műveltséget és hazaszeretetet adott számára. Tanulmányait több városban végezte, meghatározó éveket töltött a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban, ahol barátságot kötött Wekerle Sándor későbbi miniszterelnökkel. Irodalmi tehetsége is itt bontakozott ki: megnyert egy Vörösmarty-emlékünnepségre kiírt ódapályázatot, művét pedig ünnepélyes keretek között adták elő.

 

Bár jogi és bölcsészeti tanulmányokba kezdett, hamar a költészet felé fordult. Németországi utazásai során Berlinben és Lipcsében irodalmi és esztétikai előadásokat hallgatott. Hazatérése után fővárosi lapokban publikált, majd íróként és műfordítóként is dolgozott. Első elbeszéléskötete 1874-ben jelent meg, később pedig a Tücsökdalok című verseskötete hozta meg számára az országos ismertséget. Végül 1880-ban a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett magyar tanári diplomát, majd Nagyváradon kapott tanári állást. Tanárként ő írta meg az első átfogó magyar irodalmi szöveggyűjteményt 1877-ben – mert annak létét  hiányolta az irodalomoktatásból. 

 

Szakmai pályáját a Heine-fordítások mellett irodalomtörténeti tanulmányok és életrajzok írása, valamint versek és elbeszélések jellemzik.

Endrődi Sándor
Forrás: Wikipédia

Balaton, szerelem

Az Endrődi családnak Alsóörsön, azaz Alsó-Eörsön volt egy szőlőbirtoka, ezért sok nyarat töltöttek itt. Így ismerte meg a balatonfüredi fürdőigazgató, Écsy József

lányát, Écsy Antóniát. Endrődi Sándor hét évig volt reménytelenül szerelmes Antóniába. A fiatal lány viszont egy korábbi szerelmi csalódás miatt ez alatt a hosszú idő alatt elzárkózott a költőtől. Ő mégsem adta fel: kitartóan vágyakozott szerelme után, mígnem egy németországi utazásból hazatérve végre nyitott szívre talált. A házassághoz azonban biztos egzisztenciát kellett teremtenie. Ezért iratkozott be a kolozsvári egyetemre, és szerzett végül tanári diplomát, melynek köszönhetően 1880-ban állást kapott  Nagyváradon. Még a diplomaszerzés évében, november 15-én feleségül vette Antóniát, és megkezdődött közös életük. Házasságukból négy gyermek született: Sándor, Margit, Kornél és Béla. A költőből lelkiismeretes, tanítványaira figyelő pedagógus is lett.

Alsóörsön: a Jókai-bableves

Alsóörs továbbra is fontos szerepet kapott Endrődy életében, ugyanis megörökölte az itteni családi birtokot, melynek következtében minden nyarat itt töltött a család. Így írt az itteni házáról Endrődi:

„ Az én kis Balaton –melléki tanyám, az Alsó-Eörsi nádas kis vityilló fölér a miramare-i márványpalotával, sőt többre tartom, mert sötét tragédiák színhelye, mint amaz, de nyájas, boldog órák csöndes fészke, szeretet, igazi szabad otthonom nekem. Rajongok érte, mert odakönyököl ki az én nyilt, haragos, kék vizemre, a búgó Balatonra s beleneveti fehér vonalait, sötétzöld fáinak lengő körrajzát annak ragyogó tükrébe – de mindenek fölött előny, hogy az enyém, hogy tulajdonom. ( Az is igaz, hogy nem a verseimből szereztem.)” 

 

Az itt töltött időszakban Endrődi ifjúkori barátjával, Mihálkovics Tivadarral vitorlázott a Balatonon. Annyira szerette a vitorlázást, hogy ő vásárolta meg a Richard Young által, a mai Balatonfüredi Yacht Club helyén működő, 1881-ben alapított Balatonfüredi Hajógyár első vitorlását, a Szentát. 

 

Endrődi Sándor Balatonnál töltött idejét azonban nem csak Mihálkovics Tivadarral osztotta meg. Egy másik nagyon jó barátjával is szívesen múlatta itt az időt, ez a barát pedig nem volt más, mint Jókai Mór. Az íróval és Mihálkovics Tivadarral  bablevesmurikat tartottak, melyek a környéken nagyon híresek voltak. A Jókai házaspár 1870–1886 között élt Balatonfüreden. A Jókai-bableves keletkezését erre az időre teszik a Jókai életművel foglalkozó irodalomtörténészek, ezért nagy esély van arra, hogy a Jókai-bableves születése erősen összefügg ezekkel a bohém „bablevesmurikkal”.  A Balatonfüreden született negyedik Endrődi gyermeknek, Bélának Jókai Mór és Laborfalvy Róza voltak a keresztszülei.

Alsóörs
Forrás: Fortepan, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART

Munkássága: kuruc nóták, tárogató, Petőfi-kultusz

A Balatonhoz való vonzódás, a tóról írt versek, az irodalmi szöveggyűjtemény és a bohém íróéletet sejtető anekdoták mellett azonban több más dolog is jellemzi Endrődi életét, személyiségét és pályáját. Például ő hozta újra divatba a tárogatót, de a Petőfi-kultusz kialakításában is fontos szerepe volt. 

 

Hogy pontosan mi is történt? Thaly Kálmán, akit Rákóczi történetírójának is nevezünk, 1906-ban megszervezte a fejedelem hamvainak hazahozatalát. Ezt a szimbolikus esemény országos ünnepségekkel járt. A történelmi emlékezet újjáéledése Endrődi Sándort is megihlette: Grazban egy egész kötetre való verset írt, amelyekben a kuruc kor hangulatát idézte meg. Költeményeit egy-egy kuruc nóta kezdősorára építette – miután elmélyült Thaly Kálmán kuruc világot felidéző dalaiban és az eredeti kuruc költészetben. A történelmi hagyományt sajátos stílusérzékkel elevenítette fel, verseskötete pedig a tárogató népszerűségének újbóli fellendülését hozta magával.

 

Kuruc világ, labanc világ

 

Kuruc világ, labanc világ,

Dehogy múlt el, egyre tart.

Most is dúl az ősi átok:

Magyar rontja a magyart.

 

Magunk ellen fordítjuk a

Régi rozsdás fringiát,

S egymást öljük, mitse bánva:

Rokon, testvér, jóbarát.

 

Mintha olyan olcsó volna

Bőven foly a honfivér

Nem a magunk jóvoltáért,

Csak idegen érdekér.



És a közös, nagy ellenség

Hátunk mögött jót nevet,

Örömében táncol, ujjong,

Hogy az Isten verje meg!



Petőfihez kötődő munkássága is említésre méltó.  A Petőfi Társaság 1876-os alapító tagjaként, későbbi titkáraként, majd örökös alelnökeként sokat tett azért, hogy a költő emlékezete a nemzeti kultúra szerves részévé váljon. Aktívan közreműködött a Petőfi-ház létrehozásában, a költőhöz kapcsolódó relikviák országos gyűjtésében és a közadakozás megszervezésében. 1908-ban elindította a harminckötetesre tervezett Petőfi Könyvtár sorozatot, amelynek egyik fontos kötete a Petőfi napjai a magyar irodalomban lett. Petőfi munkásságát feldolgozó tanulmányai és szerkesztői tevékenysége szintén hozzájárultak az életmű megőrzéséhez.

 

A Kisfaludy Társaság 1882-ben választotta rendes tagjai közé, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1899-ben ismerte el munkásságát tagsággal. Akadémiai székfoglalóját Századunk magyar irodalma képekben címmel tartotta 1900-ban. 1908-ban Marczibányi-jutalomban részesült, életének utolsó évében, 1920-ban pedig ő kapta meg elsőként a Petőfi Társaság frissen alapított Petőfi-díját. Ez a kitüntetés méltó elismerése volt a Petőfi-kultusz születését eredményező évtizedes munkájának.

 

Alsóörs
Forrás: Fortepan, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART

Pesti évei és az országgyűlési napló szerkesztése

Felesége halála után, mindössze 39 éves korában elhagyta nagyváradi tanári állását. Egykori diáktársa, Wekerle Sándor támogatásával 1892-ben a képviselőház országgyűlési naplójának szerkesztője lett. Ezt a felelősségteljes munkát 22 éven át, nyugdíjazásáig végezte: az ülések gyorsírói feljegyzéseit rendezte sajtó alá. Kollégáival egy nagyszabású vállalkozásban is részt vett: kilenc országgyűlési naplóanyaghoz készítették el az 1861 és 1892 közötti időszak tárgy- és névmutatóját. 

 

Az ezeroldalas, Általános mutató címen megjelent munka nagy elismerést aratott. Évtizedes munkáját nyugdíjba vonulásakor is méltányolták: a nemzetgyűlés elnöke elnöki tanácsossá nevezte ki. Endrődi ezekben az években már Budapesten élt, 1916-ban újranősült, majd 1920  novemberében halt meg. 

Scroll to Top