Szeged és a Szilassi-poliéder
Matematika és formatervezés
- Blog
Szegeden, az egyetem közelében egy első pillantásra talán egy absztrakt műalkotásnak tűnő installáció hívja fel magára a figyelmet, mely egymásba fonódó, színes üveglapokból áll. Nem egy képzőművész fantáziájának szülöttéről van szó, hanem egy világhírű magyar matematikai felfedezés háromdimenziós megjelenítéséről.
Előzmények: A Császár-féle test
A Szilassi-poliéder történetének megértéséhez érdemes néhány évtizeddel korábbra visszalépni. A matematikusokat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy milyen különleges tulajdonságú testek építhetők fel síklapokból, és milyen szabályok korlátozzák ezek szerkezetét. 1948-ban egy középiskolai matematikai verseny feladata a következő állítást kérte bizonyítani: a tetraéderen kívül nincs más olyan konvex poliéder, amelynek bármely két csúcsát él köti össze. A feladat látszólag egy egyszerű geometriai állítás bizonyításáról szólt, de Császár Ákos továbbgondolta a kérdést. Vajon valóban csak a tetraéder lehet ilyen különleges test, ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a poliéder konvex legyen? Más szóval: mi történik, ha megengedjük, hogy a test felülete ne kifelé domborodjon mindenütt, hanem bizonyos részei befelé hajoljanak? A kérdésből új matematikai probléma született. Császár röviddel a verseny után megmutatta, hogy a tetraéderen kívül is létezik olyan poliéder, amelynek minden csúcspárját él köti össze. Ez lett a róla elnevezett Császár-féle test.
Császár Ákos 1924. február 26-án született Budapesten. Matematikai és fizikai tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1947-ben matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, és még ugyanabban az évben kitüntetéses doktori címet kapott. Egyetemi oktatói pályáját a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte, később az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora lett. Négy évtizeden keresztül vezetett tanszéket, 1994-ben az ELTE professor emeritusává nevezték ki. Tudományos munkássága elsősorban a valós függvénytanhoz és az általános topológiához kötődött. Nemzetközi elismertségét jól mutatja, hogy 1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává választották. Többek között Kossuth-díjjal, Akadémiai Díjjal és 2009-ben Akadémiai Aranyéremmel ismerték el munkáját. 2017 decemberében, 94 éves korában hunyt el.
A Szilassi-poliéder
A Császár-féle test után közel három évtizeddel egy másik magyar matematikus, Szilassi Lajos jutott el egy hasonlóan különleges geometriai konstrukcióhoz. Szilassi Lajos a Szegedi Tudományegyetemen tanult 1961 és 1966 között matematika–ábrázoló geometria szakos hallgatóként. Később visszatért az intézménybe, ahol 1972-től 2006-ig pedagógusképző oktatóként dolgozott. Docensként vonult nyugdíjba, jelenleg címzetes főiskolai tanár.
A Szilassi-poliéder története 1976-ban kezdődött. Az egyetemen, pontosabban annak tanárképző karán épp előadást tartott arról, hogy milyen kapcsolat van a kocka és az oktaéder között, amikor beszéd közben felvetődött benne, hogy vajon van-e olyan tóruszszerű poliéder, amelynek bármelyik két lapja szomszédos egymással? Egy év múlva meglett ez a test.
Az új poliéder híre hamar elterjedt a szegedi Bolyai Intézet matematikusai között. Szőkefalvi-Nagy Béla professzor hívta fel Szilassi figyelmét arra, hogy a neves amerikai tudományos-ismeretterjesztő folyóirat, a Scientific American nemrégiben a Császár-poliéderről közölt írást. Szilassi ekkor úgy döntött, hogy saját eredményét is megismerteti a lap matematikai rovatának vezetőjével, Martin Gardnerrel.
Gardner érdeklődéssel fogadta a felfedezést, és hamarosan cikket közölt róla a folyóiratban. Az írás címe „Minimal Art” volt. A publikációval együtt megszületett az alakzat máig használatos nemzetközi elnevezése is: Martin Gardner nevezte el a matematikai konstrukciót Szilassi-poliédernek. Szilassi Lajos később úgy emlékezett vissza, hogy nem gondolta volna, milyen események sorozatát indítja el egy tekintélyes folyóiratban megjelenő cikk.
Pontosan miről is van szó?
Képzeljünk el egy hagyományos kockát! Hat négyzet alakú lapja van, amelyek a térben egy zárt testet határolnak. A kocka minden lapja több másik lappal is szomszédos, de természetesen nem mindegyikkel: például a kocka egymással szemközti lapjai nem érintkeznek, nincs közös élük. A Szilassi-poliéder hét hatszögletű lapból áll, és bármelyik két lapját választjuk ki, azoknak van közös élük. Vagyis nincs olyan két lapja, amely egymástól elszigetelten, közös él nélkül helyezkedne el. Mind a hét lap kapcsolatban áll az összes többivel. A tetraéder mellett ez az egyetlen olyan ismert poliéder, amely rendelkezik ezzel a rendkívüli tulajdonsággal. De hogyan lehetséges ez? Hiszen ha hét különálló hatszöget próbálunk egymás mellé rendezni, aligha jutnánk el egy ilyen formához.
A titok a test térbeli szerkezetében rejlik. A Szilassi-poliéder ugyanis nem konvex test, vagyis nem olyan, mint egy kocka vagy egy gúla. Felülete befelé és kifelé is hajlik, a lapjai pedig úgy kapcsolódnak össze, hogy a test egy gyűrűre vagy fánkra emlékeztető, lyukas szerkezetet alkot. Az ilyen alakzatokat a matematikában toroidoknak nevezzük.
A geometriai érdekességhez hozzátartozik, hogy a hét hatszöglap mindegyikének hat éle van, és minden csúcsnál három él találkozik. A testnek összesen 7 lapja, 21 éle és 14 csúcsa van. Ez utóbbiak nem véletlenszerű számok: a poliéder felépítése matematikai összefüggésekkel írható le.
Forrás: SZTE/Szeged 365
Szegedé a világ első üvegből készült Szilassi-poliédere
2026. március 26-án ünnepélyes keretek között felavatták a világ első, üvegből készült Szilassi-poliéderét Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja előtti téren. Maga a helyszínválasztás is jelképes, hiszen Szilassi Lajos felfedezése szorosan kötődik a városhoz és az egyetemhez. A matematikus közel negyven éven át állt előbb hallgatói, majd oktatói jogviszonyban az intézménnyel. Az alkotás így egyszerre tiszteleg a tudományos eredmény és a felfedező egyetemi munkássága előtt. A szobor megvalósítását a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága kezdeményezte. Az ötlet megvalósulásához több szakma képviselőinek együttműködésére volt szükség. A különleges üvegalkotást Borbás Dorka Ferenczy- és Vármegyei Prima-díjas üvegművész készítette, a tervezési és építészeti munkában pedig Vesmás Péter Ybl-díjas építész, Szögi Tamás építész és a Tér és Forma Építész Stúdió munkatársai működtek közre.
A végeredmény egy különleges, üveg-acél szerkezetű, interaktívan világító térplasztika lett. Az alkotás egyik leglátványosabb tulajdonsága, hogy a fehér fény mellett szinte minden színben képes világítani. Sötétedés után így egészen más arcát mutatja: a különböző színekben felragyogó, egymásba kapcsolódó lapok még hangsúlyosabbá teszik a poliéder különleges térbeli szerkezetét. A projekt során Szilassi Lajossal is folyamatosan egyeztettek, így a matematikai pontosság és a művészi megjelenítés egyaránt fontos szempont volt.
Az avatáson maga Szilassi Lajos is jelen volt. Az új köztéri alkotás célja azonban nem csupán az, hogy emléket állítson egy magyar matematikai felfedezésnek. Arra is szeretné ösztönözni az arra járókat, hogy kérdezzenek, gondolkodjanak, és lássák meg a matematika szépségét.
Szilassi poliéderek szerte a világon
A Szilassi-poliéder különleges formája nemcsak a matematikusok fantáziáját mozgatta meg. A felfedezés után egyre többen látták meg benne a művészeti lehetőséget is. Bár a hét hatszögletű lapból álló konstrukció első látásra modern szobornak tűnik, a matematikai modellek készítői inkább felfedezett, mint megtervezett formákról beszélnek.
A különleges Szilassi-poliéderből több helyen készültek köztéri alkotások.
Franciaországban, Pierre de Fermat szülőházában, az Egyesült Államokban, a Michigan-tó partján, valamint az ausztráliai Canberrában, a Questacon Nemzeti Tudományos és Technológiai Központban is találkozhatunk a Szilassi-poliéder megjelenítésével.
Magyarországon a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium udvarán állították fel az első nyilvános köztéri Szilassi-poliédert. Az alkotás nemcsak az iskola matematikai hagyományait és tudományos érdeklődését erősíti, hanem azt is megmutatja, hogy egy elvont matematikai felfedezés miként válhat a mindennapi környezet részévé.
Források:
- https://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-csaszar-akos-matematikus-az-mta-rendes-tagja-108334
- https://u-szeged.hu/sztehirek/2026-marcius/matematika-felfedezes?folderID=82249&objectParentFolderId=19396&utm
- https://sci.u-szeged.hu/sztehirek/2026-marcius/matematika-elmenye?objectParentFolderId=30827&utm
- https://kronika.hu/cikk/a-vilaghiru-magyar-polieder-szobraval-gazdagodott-szeged/?utm