Gyulai Pál Leányfalun

Alpesi villa a Dunánál

A 19. század második felére jellemző volt, hogy a városban élő értelmiségi, polgári csoportok felfigyeltek egy-egy Pest környéki településre, és a maguk módján birtokba vették: a vagyonosabbak villákat, nyaralókat építettek, hogy aztán egész nyárra kiköltözzenek, míg mások csak hetekre vagy hónapokra béreltek ki egy-egy impozáns épületet. Ez történt Leányfaluval is, amely nagyrészt Gyulai Pálnak köszönhetően a művészek, írók kedvelt helye lett. A hagyományt Móricz Zsigmond és még sokan mások követték a 20. században. De most térjünk vissza a kezdetekhez, Gyulai Pál Leányfalujához.

Egy település születése

Leányfalu egészen a 20. század közepéig nem volt önálló település. Eleinte lankáit szőlőtermesztésre használták, és még Fényes Elek országleírásában is pusztaként szerepel 1851-ben: Puszta, Pest-Pilis vmegyében, Pócs-Megyerhez tartozik.

A 19. század végén tulajdonosa, Breuner Ágoston felparcellázta a birtokát, és a telkeket eladta. Ekkor költöztek be a településre az első lakók, akik már nem külterületként használták Leányfalut, hanem házakat, villákat építettek. 

 

Majd 1-2 évtizeddel később, az 1880-as években megjelent a filoxéra, ez pedig felgyorsította az eseményeket. Ez a szőlőbetegség országos, sőt, európai szintű hatással bírt, Magyarországon is a szőlő nagyrésze elpusztult, és sok szőlőtermő vidék szűnt meg. Ez történt Leányfaluval is: a szőlősgazdák eladták présházaikat és szőlőföldjeiket. Talán a gyönyörű tájnak, talán az első fecskék, a korai betelepülők jó marketingjének köszönhetően Leányfalu egyre népszerűbb lett, és a századforduló környékén már népszerű és ismert nyaralótelep volt. Megfordult itt a művészvilág színe-java.

 

Megalakult a Leányfalusi Társadalmi és Szépészeti Egylet és a Kaszinó, a kulturális élet fellendült. Színi előadások, koncertek, bálok követték egymást, a kor legkiválóbb művészeivel. A lendület később sem tört meg, a két világháború között is sok író és értelmiségi élt vagy nyaralt itt. 1860 és 1939 között 78 új  épületet húztak fel itt. Leányfalu pedig 1949-ben önálló község, később nagyközség lett.

Gyulai Pál élete és munkássága

Kolozsváron született, és a 19. századi magyar irodalmi élet egyik meghatározó alakja volt: irodalomtörténész, költő, író, műkritikus és egyetemi tanár. A kolozsvári református kollégiumban tanult, majd tanárként és nevelőként dolgozott. Az 1840-es években kezdett publikálni, az Erdélyi Hiradónak dolgozott, később Pesten Arany János, Eötvös József és Jókai Mór köréhez kapcsolódott. Az 1850-es évektől szinte minden fontosabb irodalmi projektben részt vett, 1850-től kritikusként is jelentős szerepet vállalt, szigorú és nagy tekintélyű bírálóként vált ismertté. 1855–56-ban egy időre elhagyta Pestet, és tanítványával, Berlinben, Párizsban, Münchenben tanult. Majd visszatért, és az 50-es évek végére már az irodalmi Deák-párt egyik vezető alakja lett,  Kemény Zsigmond, Csengery Antal, Arany János barátja. 1858-ban vette  feleségül Szendrey Máriát, Petőfi sógornőjét. Ebben az évben a Kolozsvári Református Kollégium tanára, ezzel párhuzamosan az MTA levelező tagja lett. 1860-ban pedig a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1862-től újra Pesten tevékenykedett, Arany mellett a Szépirodalmi Figyelő segédszerkesztője volt. 1867-től az MTA rendes tagja, 1870-től az MTA osztálytitkára, az akadémiai pályázatok döntő szavú bírálója volt. 1879 és 1899 között a Kisfaludy Társaság elnöke. 1873-tól szerkesztette a Budapesti Szemlét, 1876-tól pedig a budapesti egyetemen tanított magyar irodalomtörténetet. A magyar népköltészet és irodalomtörténet kutatásában, valamint a fiatalabb írónemzedék nevelésében is fontos szerepet játszott.

Gyulai Pál
Forrás: MTA Könyvtára

A költő Leányfalun

Gyulai Pál személye nagy eséllyel kulcsfigurája volt annak, hogy az 1870-es évektől pezsgő irodalmi- művészi élet alakult itt ki. Gyulai Pál felesége, Szendrey Mária volt, Petőfi Sándor sógornőjével 1858-ban házasodtak össze. Apósa, Szendrey Ignác, a Károlyi család jószágigazgatója az első betelepülők egyike volt, aki itt építtetett egy gyönyörű alpesi stílusú villát. Egyes visszaemlékezések szerint kifejezetten vejének építtette a “Messzelátót”, a Szendrey-Gyulai-villát. Gyulai Pál ideköltözése idejében kezdett a település a fővárosi művész- és értelmiségi körök kedvelt nyaralóhelyévé válni. Ekkoriban fedezte fel a fővárosi művészvilág és a nagypolgárság a Duna-parti települést.

“A kis Gyulai bácsi igen nagy ember volt és nagyon kritikus elme, de azért, bár mindenkivel disputáit, nem kicsinyeit soha senkit. Különösen egyetlen leányfalusit sem. Azokat szinte elfogultan kedvelte, mert Leányfalu egészen meghódította az ő szívét. Végre is, itt Leányfalun találta ő meg, mint gyönyörű költeményeiben maga vallja, küzdelmes, hosszú életének harmóniáját. Ebbe a harmóniába sok szomorú és éles hang jutott az emberi és hazafiúi bánatból és gúnyból; de a mi hang Leányfalun került bele, az mind az emberi sorsba való bölcs belenyugvásnak s a természet- és emberszeretetnek nemes, derűs, kiegyenlítő zöngéje volt.”

 

A Messzelátó: Szendrey-Gyulai villa

Gyulai Pál villájáról így írt  1961-ben Beke Albert az Alföld folyóiratban:

“A villa ma is a hatvan-hetven évvel ezelőtti állapotban van, s ugyanazt a biedermeier hangulatot árasztja, amelyet első gazdája, Petőfi apósa, az öreg Szendrey Ignácz idejében, a „boldog békeidőkben”. Sem kívülről, sem belülről nem változott itt semmi, vagy majdnem semmi. Kiváló műtörténészünk, Ybl Ervin szerint, a villát majdnem bizonyos, hogy Ybl Miklós, a Károlyi grófok hajdani építésze építette. (E feltevéshez tudnunk kell, hogy Szendrey Ignácz a Károlyiak jószágigazgatója volt.) A nyaraló homlokzata megtévesztően emlékeztet a kis svájci hegyi házakra. (Hirtelen eszembe is jut, hogy „igazi festői téma.”) Elől hatalmas üveges veranda, tele mindenféle virágokkal, régi bútorokkal, kitömött baglyokkal és Gyulai eléggé megkopott íróasztalával.”

A villát 1862-ben épített Szendrey Ignác, akinek Gyulai Pál ekkor már négy éve a veje volt. A villát Ybl Miklós tervei alapján emelték, a korban divatos, svájci vagy alpesi stílusú faháznak épült. Az építészeti leírás szerint fatornácos földszinti szárnyához toronyszerű, kétszintes épületrész kapcsolódik. A terasz eredetileg nem volt beüvegezve, ez későbbi átalakítás. Berendezésének érdekes és értékes eleme egy Székely Bertalan kép, mely Szendrey Júliát ábrázolja.

 

A Messzelátó
Forrás: Arcanum

A músza csókja

Leányfalun otthonra lelt Gyulai Pál, és meg is ihlette a táj hangulata, és az itt élők kedvessége. A dunai látkép, a Vöröskő és a Nyerges-hegy vagy a Nagy-Malom hegy lankái inspirálták az alkotókat, ahogy magát Gyulait is.  Ez egy 1881-ben született verséből is kiderül.

“A múzsa, a ki Gyulai Pált élete alkonyán megihlette, e bájoló helynek jó szelleme, Leányfalu napsugármosolyú tündére volt. A gavalléros öreg költő pedig, hálából a sok nyájas ihletésért, Leányfalutverseivel örökre híressé tette. A mi költői nyelvre fordítva annyit jelent, hogy Leányfalu és Gyulai Pál szerelmesek voltak egymásba. Leányfalu megcsókolta szerelmes költőjét az ihlet csókjaival; a költő visszaadta az ihlet-csókokat zengő dalcsókokban.”

Írta az Uránia, 1921.11-12. számának Emlékezés Gyulai Pálra című cikkének szerzője. Íme az említett vers:

Leányfalván

 

Sokat hányódtam, kényszeredtem . . .

A kék Szamos partján születtem.

Oh hány emlékem visszafáj,

Hozzád te erdős, hegyi táj!

 

A Maros is jól ismer engem,

Völgyében egykor sok dalt zengtem!

Honszeretet s a szerelem

Egy búvá olvadt lelkemen.

 

Laktam a Spree s a Szajna partján,

Hazámnak csak a hírét hallám,

De boldog nép körében itt,

Még jobban érzém sebeit.

 

Légy üdvöz, bérc, légy üdvöz, várrom

S te Duna a magyar határon,

Csak vígy tovább, csak egyenest . . .

Légy üdvöz ifju Buda-Pest!

 

Itt megtaláltam végre révem’,

Itt tölt el sok jó, sok rossz évem:

Sok küzdés, percnyi nvúgalom,

Kevés öröm, több fájdalom.

 

A Duna halk hullámmorajja

Kifáradt lelkem’ hívja, csalja:

Odább, odább egy zöld sziget,

Egy kis falu, dombos liget.

 

Fogadj be, völgy, diófák árnya,

Mint fészken a madár védszárnya!

Jó pihenő, jó sirnak is,

Legyen, ha kell, hát annak is.

 

Ringasson el a méla hullám;

Zengjen madár az agg diófán,

Takarjon virágos halom,

Lengjen körűl lágy fuvalom!

 

 

A gyönyörű helyen fekvő Leányfalu Gyulai Pál mellett többek között Feszty Árpádnak, Karinthy Ferencnek, Móricz Zsigmondan, Márai Sándornak és Ravasz László püspöknek adott otthont, kikapcsolódást vagy épp menedéket a történelem viharaiban. 

Források:

 

 

Scroll to Top