Tessedik Sámueltől Feszty Masáig

4 érdekesség Albertirsáról

  • Blog

Albertirsa története tele van izgalmas fordulatokkal. Például itt született Tessedik Sámuel, a város két település egyesüléséből született, és egy Jókai Mórhoz is kötődő festőnő alkotása is megtalálható itt. Hoztunk négy érdekességet a városról.

1. Itt született Tessedik Sámuel

Tessedik Sámuel lelkész, iskolaalapító, botanikus, agráreformer a település egyik híres szülötte.

 

Születésem helye Alberti, Pest megyében, hol 1742. április 20-án láttam először a napvilágot. Atyám Tessedik Sámuel evangélikus lelkész volt ugyanott, de már kétéves koromban Békéscsabára hivatott meg lelkészül. Anyám Lang Erzsébet, pozsonyi leány volt. Alig élt tizenegy évig apámmal, midőn ennek halálával két testvéremmel együtt árván maradtam.

 

(Tessedik Sámuel visszaemlékezése)

 

Apja korai halála után édesanyjával Pozsonyba költözött, ahol a pozsonyi evangélikus gimnáziumban tanult. Később a debreceni református kollégiumban folytatta tanulmányait, részben azért, hogy elmélyítse magyar nyelvtudását. 1763-tól az erlangeni evangélikus egyetemen teológiát, orvostudományt és természettudományokat tanult. Külföldi tanulmányútjai különösen nagy hatással voltak későbbi gondolkodására. Halléban megismerte az ottani árvaház oktatási rendszerét, Jena és Potsdam környékén pedig a csatornázást, a vízszabályozást, az öntözést, a lecsapolást, a mezőgazdasági eljárásokat és a közoktatás különböző formáit tanulmányozta.

 

1767-ben segédlelkészként került Szarvasra, ahol rövidesen a helyi evangélikus gyülekezet vezető lelkésze lett,  itt nemcsak lelkipásztorként dolgozott, hanem tanított, gazdálkodott, kísérletezett, írt és szervezett. A településen szerzett tapasztalatai egyre inkább meggyőzték arról, hogy a parasztság gazdasági helyzetének javítása nem pusztán anyagi kérdés. A korszerű ismeretek hiánya, a hagyományos gazdálkodási módszerekhez való merev ragaszkodás, a szegénység és az oktatás hiányosságai egymással összefüggő problémát jelentettek. Tessedik ezért olyan oktatási rendszert szeretett volna létrehozni, amelyben az elméleti tudás közvetlenül kapcsolódik a gyakorlathoz.

 

Ennek eredményeként 1780 májusában megalapította Szarvason „gyakorlati gazdasági intézetét”. Az iskola létrehozását megelőzően már 1779-ben tervet készített egy olyan intézményről, amelyben a parasztgyermekek saját életükhöz és jövőbeli munkájukhoz szükséges ismereteket szerezhetnek. Az intézmény felépítése újszerű volt: az elemi vagy népiskolai tagozat az alapvető ismereteket adta át, a mezőgazdasági tagozat a korszerű gazdálkodással foglalkozott, a harmadik pedig az úgynevezett műipari ismereteket közvetítette. A természettudományos és gazdasági tárgyak mellett tehát a gyakorlati munkának is fontos szerepe volt.

 

Tessedik tehát a korszak egyik innovatív reformere volt, eredeti gondolatokkal. Korszerű tudásával, melyet a német egyetemekről hozott magával, sokat tett a magyar mezőgazdaság fejlesztéséért. Például az alföldi szikesek befásítása, vagy épp a mezővédő erdősávok kialakítása is hozzá kötődik. Sőt, a saláta, burgonya, sárgarépa termesztésére is ő hívta fel a figyelmet. A mezőgazdaság számtalan területén hozott elévülhetetlen fejlesztéseket. Ma is több intézmény viseli a nevét. 

Tessedik Sámuel szobra Albertirsán
Forrás: Wikipédia

2. Evangélikus szlovák telepesek népesítették be

A térségben, de más megyékben sem egyedülálló jelenség, hogy egy település a 18. századtól szlovák vagy épp német karakterűvé vált. Ugyanis a Rákóczi-szabadságharc után a török háborúk által okozott népességhiányt és elvándorlást a földesurak úgy próbálták meg pótolni, hogy a Német-római birodalomból, vagy épp a magyarországi északi vármegyékből telepítettek le jobbágyokat. Adókedvezményekkel és más engedményekkel próbálták meg meggyőzni őket, hogy letelepedjenek birtokaikon. 

 

Az északi vármegyékből a mai Magyarország területére vándorló népesség három hullámban érkezett meg az új területekre. Az első hullám 1690-1711, a második hullám 1711-1740, a harmadik pedig 1740 utáni időszak, ez a déli területeket érintette. Albertibe és Irsára az első hullámmal érkeztek meg a telepesek. Ezt a  helytörténeti irodalomból tudjuk,  eszerint 1711 szeptemberében indult útra néhány szalatnyai család, hogy itt telepedjen le. A helyi evangélikus egyházi iratok őrzik ennek emlékét, eszerint Váracskay András volt Alberti és Irsa földesura, és ő hívta be az eredetileg máshova induló településeket. A feljegyzés megemlíti, hogy Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál voltak azok az előljárók, akik vezetésével megtették ezt a nagy távolságot a nyitrai Szalatnya településről. Egy kolerajárvány miatt egy egész évig más településen állomásoztak, mire 1711. szeptember 29-én végre megérkeztek Albertibe, 24 szekérrel.

 

Albertirsához hasonlóan több település található Pest megyében, amely hasonló változáson ment át, hiszen sok-sok falu és kisváros néptelenedett el korábban. A német és szlovák nyelvű családok leszármazottai idővel áttértek a magyar nyelv használatára.

3. Itt látható Feszty Árpád lányának festménye

Albertirsa Feszty Masához, Feszty Árpád lányához és Jókai Mór unokájához is kötődik. Ugyanis az albertirsai evangélikus templomot egy Feszty Masa festmény díszíti.

 

Feszty Masa 1895-ben látta meg a napvilágot Feszty Árpád festő és Jókai/Laborfalvy Róza gyermekeként. A budapesti Feszty-villa nemcsak az otthona volt: a korszak ismert művészei, írói és értelmiségiei is gyakran megfordultak itt. Masa ebben a különleges szellemi közegben nőtt fel, és tehetségét szülei hamar felismerték.

 

Édesanyja, Jókai Róza maga is szépen rajzolt és festett, édesapja, Feszty Árpád pedig elismert festőművész volt. Masa művészeti tanulmányait kezdetben szülei irányításával kezdte, majd Budapesten és Münchenben képezte magát. Mesterei között találjuk Szablya-Frischauf Ferencet és Hoffmann-t, emellett Kernstok Károly szabadiskolájában is tanult. Hosszabb tanulmányutat tett Itáliában is, ahol Firenze építészete és az olasz táj egyaránt nagy hatással volt rá.

 

Festményein azonban nemcsak Itália jelenik meg. Szívesen örökítette meg a magyar tájat is: a martosi fűzfákat, a Duna menti tanyavilágot és az alföldi tájak hangulatát. Portréin pedig családtagjait és a kor ismert személyiségeit is megfestette. 1924-től rendszeresen szerepelt kiállításokon, művészi pályája azonban a második világháború után vett új irányt.

 

1945-től egyre inkább a vallásos témák felé fordult. Oltárképeket és szentképeket festett. Bár 1946-tól rendszeresen szerepelt az Ernst Múzeum és a Műcsarnok csoportos kiállításain, saját önálló tárlaton ekkor nem mutathatta be műveit.

 

A két helyi evangélikus templom közül az eredetileg Irsában találhatóban látható Feszty Masa képe. A festőnő 1956-ban kapott megbízást a modern ikon kivitelezésére.

Fesztsy Masa portréja
Forrás: Wikipédia

4. Érdekes egyesülésből született

Alberti, Irsa és Albertirsa. A két település története összefonódott ugyan, de csak 1950-ben egyesültek. 

 

Albertit Fényes Elek 1851-ben tót mezővárosnak írja le. Ezzel utal a már említett szlovák telepesekre. Ekkoriban 300 katolikus és 1400 evangélikus, valamint 60 izraelita vallású élt itt. Az Almásy család volt a város birtokosa. A mezővárosi rang egyébként egy fejlett települést láttat előttünk, feltételezhetően gazdag kézművesipar, éves vásárok jellemezték a 19. századi Alberti életét. 

A statisztikus Irsát is tót, pontosabban tót-magyar falunak ábrázolja. A birtokos által behívott szlovák telepesek invitálása ugyanis Irsára is kiterjedt. Itt 895 evangélikus és 12 református, valamint 450 izraelita élt, valamint 10 óhitűt említ a statisztikus, mely ortodox vallásút jelent. Mindkét település evangélikus tót többségű volt ekkoriban, ezért van az, hogy Albertirsán két evangélikus templom is van. 

 

Albertit és Irsát már a századfordulós leírásokban is sokat említették együtt, sőt, közös postaállomásuk is az Alberti-Irsa nevet viselte. Egy 1936-os eset pedig érdekes névegyesítést mutat: 

Meghatóan szép, lélekemelő ünnepség színhelye volt a minap a fővárostól 50 km -re levő Albertiirsa. Politzer Ádámnak, a világi Ima fülészprofesszornak emléktábláját leplezték le; azt az emléktáblát, amelyet születésének századik évfordulója alkalmából emeltek.

Írta az Egyenlőség 1936-06-25-i számában, szokatlan módon mosva össze a két település nevét.  A két település hivatalosan 1950-ben egyesült. 

 

Alberti címszót adataival együtt töröljék, helyébe írják be: »Alberti + Irsa = Albertirsa (1950)«. Albertirsánál a »nk.« mellett »2)« jelet alkalmazzanak, « mellől töröljék: »(Alberti-Irsa)«

 

(Posta és Távirda Rendeletek Tára 1951. április 21.)

 

Albertirsa múltja sokkal érdekesebb, mint gondolnánk. Minden városnak megvan a maga karaktere, amely hosszú idő alatt szinte észrevétlenül alakul ki. Albertirsán is jól érzékelhető ez a sokszínű örökség, Tessedik Sámueltől Feszty Masáig. 

Források:

  •  
TUBA BLOG
Scroll to Top