// TELEPÜLÉSEK /
Balatonfüred
// TUDOMÁNYBARÁT TELEPÜLÉS MOZGALOM / RÉSZTVEVŐK /
Polgár
- Résztvevők
Válasszon az alábbi menüpontok közül a településről szóló információkhoz!
A település bemutatása
Polgár három vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) határán, Hajdú-Bihar vármegye észak-nyugati peremén található. Polgár város helyzete különleges, mert egyrészről Polgár települést a három vármegye kapujaként szokásos emlegetni, hiszen közlekedési csomópont tekintetében egyformán távol van a három vármegyei székhelytelepüléshez Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza. Másrészről a vármegyeszékhelyhez, Debrecenhez képest perifériális térség. Polgár társadalmi, gazdasági fejlődése a dinamikus településvezetés mellett elsősorban az M3 autópálya közelsége és a város megközelítését lehetővé tevő csomópontnak köszönheti. Az M3-as autópálya polgári csomópontjánál helyezkedik el az M3 Outlet Center, mint kereskedelmi központ, valamint a Polgári Ipari Park is, jelentős betelepülőkkel.
Polgár településtörténete
Polgár, az eddig feltárt és múzeumokban látható, gazdag régészeti leletek tanúbizonysága alapján, igen régi település, amely már az őskortól kezdve, folyamatosan lakott hely volt. Hogy kik voltak az őslakók, az bizonytalan. A leletekből csak annyi állapítható meg, hogy Polgár fejlődésére az őskortól a népvándorlás koráig, sok nép kultúrája hatott. A honszerző Árpád, Szabolcs, Tas és Töhötöm vezérekre bízta ennek a területnek a megszállását. Ezek szállásterületéből alakult ki Szabolcs vármegye, melyhez ekkor még Polgár is tartozott.
Polgár neve először 1229-ben fordul elő írásos formában a Váradi Regestrumban. Nevének eredetét, illetve jelentését máig is vitatják a nyelvészek, történészek. A tatárjárás idején Polgár területe teljesen elpusztult, elnéptelenedett. Hiteles források szerint az 1440-50-es években a Hunyadiak népesítették be újra. 1501-ben Bakócz Tamás érsek, a tulajdonába került Polgárt és Szentmargitát, Ároktővel együtt az egri káptalannak adományozta, majd mindkét helységet királyi jóváhagyással Borsod megyéhez csatolták.
A kutatók által eddig feltárt és a „Polgár története” című, 1974-ben kiadott monográfiában megtalálható adatok szerint, Polgár már a tatárjárás után, a XV.-XVI. század fordulóján a mezővárosias fejlődés útjára lépett. A XVI. század derekán ugyanis hiteles adat szól Polgárról és Szentmargitáról, mint „oppidum”-ról (városról). A XVI. század végén a török hódoltság, a tatár és a német pusztítások következtében mindkét település (Polgár és Szentmargita) majdnem teljes elnéptelenedése következett be. Ez az állapot 1559-től 1608-ig tartott, amikor a katonáskodó hajdúk letelepedésével, illetve 1614-ben történt beiktatásával Polgár is a hajdúvárosok sorába lépett. A rendelkezésünkre álló hiteles adatok szerint Polgár 1613-tól 1692-ig volt önálló, különleges jogállással – „separata porta” – rendelkező hajdúváros. Ebben az időszakban Polgár a hajdúkiváltság jogcímét biztosító katonai szervezet formai fennállása mellett, olyan széleskörű autonómiával (önkormányzat) rendelkező, szabad paraszti mezővárossá alakult át, amelynek anyagi létét elsősorban a paraszt-polgári életformára való áttérés: a nagyarányú pusztai állattartás, kisebb mértékben a földművelés, a vásártartási jog, a gabona és marhakereskedelem, valamint az 1630-ban megkapott révjog jövedelme biztosította. A hajdúkerület 1718. február 11-én hozott határozata alapján Polgár kivált a hajdúvárosok közösségéből.
Ezután ismét egy elnéptelenedési korszak következett, amely alapjában véve a polgáriak egyik tiltakozási formája volt az elviselhetetlen kettős adózás (hadiadó és a földesúri adóterhek) ellen. Ezzel ért véget a 110 éves hajdúvárosi korszak. Az 1718-tól 1848-ig terjedő új szakaszban Polgárnak az egri káptalan által más megyékből betelepített lakói teljesen jobbágyokká váltak, de nem mondtak le a földesúri terhek csökkentéséért és a „separata porta” visszaállításáért folytatott harcról. A különleges jogállást 1802-ben az országgyűlés határozatával végleg megszüntette. Ez egyrészt a jobbágyterhek fokozódásához, másrészt pedig az antifeudális küzdelmek erősebbé válásához vezetett. 1848-tól jelentősen javult a volt polgári jobbágyok sorsa is, mert több földhöz jutottak, azonban a káptalani nagybirtok szorító közelsége nagymértékben akadályozta terjeszkedésüket, illetve gazdálkodásukat. Polgár további fejlődését az I. világháborúig terjedő korszakban a népesség számának nagyarányú növekedése jellemezte.
A polgári nép kollektív tudatában mindig erősen élt a mezővárosi, a hajdúvárosi, valamint a járásszékhelyi múlt, az autonómiára, a helyi, térségi vezető szerepre való törekvés. Történelmi folytonosságból következőnek, megszenvedett és megérdemelt szerzett jognak tekintették és tekintik gazdasági-közigazgatási irányító szerepük, városi keretek közötti továbbélését. Ezért pályáztak az újbóli várossá nyilvánításra. Ez a pályázat elérte célját, ugyanis a Köztársaság Elnöke 196/1992. (XII. 18.) KE. számú határozatával Polgár nagyközségnek 1993. január 1-jei hatállyal a városi címet adományozta. Ezzel az itt élő lakosság régi vágya teljesült.
Újkori történetünk
Polgár újkori történetében mindig megfogalmazásra került, hogy egy élhető kisvárost szeretnénk építeni.
A rendszerváltás utáni évtizedeket a lassú, fokozatos fejlődés határozta meg, míg mára valóban az élhetőbb kisváros útjára léptünk, évről-évre látványosan fejlődik a város, új közszolgáltatások elérésével, élhető környezet megteremtésével, de megőrizve értékeinket.
A Barankovics téren lévő Római Katolikus Templomot Hild József tervei alapján, késő klasszicista stílusban építették 1856-ban. A templom freskóit Kákonyi Asztrik készítette 1970-ben. A templomkertben Somogyi Sándor – 1925-ben avatott- első világháborús emlékműve látható.
A település legrégebbi építménye a központban található dombon álló, barokk stílusú Kálvária kápolna, melyet az 1769-es pusztító járvány után emeltek. A kálvária domb többi együttesét képezi a 12 stáció és a Golgota három keresztje.
Kiemelt értékeink
Társadalmi szolidaritás. Célunk az összetartó, szolidáris, hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése.
Az emberi méltóság tiszteletben tartása. Életkörülmények, -feltételek, -tér kialakítása, mely a lakosok emberi méltóságának, értékeinek, egyediségének megerősítését szolgálja.
Partneri kapcsolat, együttműködés. A kölcsönös előnyök egyidejű biztosításával a partnerség és a méltányosság elvének érvényesítésére törekszünk.
A bármilyen hátránnyal Polgár településen élő lakosság esélyeinek érvényesítése érdekében összehangolja az önkormányzati intézményeket és a civil szervezeteket, a célkitűzések megvalósítása érdekében, és kialakítja az együttműködési rendszereit, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítani tudja a program megvalósítását, nyomon követi a célok teljesülését, ellenőrzi, értékeli az elért eredményeket, kiigazítja a rendszert, melynek gyakorlati megvalósítására fórumot hoz létre.
Az önkormányzat intézményrendszere
Az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények humánerőforrás-gazdálkodásának központi eleme a szakképzett, tapasztalt munkaerő megtartása, ugyanakkor a fiatal, pályakezdő dolgozók segítése, illetve a munkanélküliség arányának jelentős csökkentése. Az elmúlt időszakban megfigyelhető az önkormányzati rendszerben dolgozók jövedelmének elmaradása a versenyszférában dolgozókéval szemben. A Képviselő- testület ezt a tendenciát felismerve a munkaerő megtartás jegyében – lehetőségeihez mérten – a munkavállalókat megillető bérezésen felül különböző juttatásokkal próbálja megtartani és motiválni az önkormányzati rendszerben dolgozókat.
– Polgári Polgármesteri Hivatal
– Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár
– Napsugár Óvoda és Bölcsőde
– Polgár Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltató Központja
– Polgár Város Önkormányzatának Városgondnoksága
A 2019-2024. évi Gazdasági Programban, a hatékony feladatellátás érdekében kitűzött célok alapján, az évenként készülő költségvetési koncepció adott felhatalmazást az intézmények vezetői számára a költségvetési szempontú intézkedések bevezetésére.
A folyamatosan változó gazdasági, társadalmi környezet és az önkormányzati feladatellátást befolyásoló körülmények alapján szükséges az intézményrendszer működésének újra értékelése.
- Hírek