Bordány 323 fős település Csongrád-Csanád vármegyében, a dél-alföldi régióban. 

A nagyközséghez kapcsolódó régészeti leletek sokat mesélnek a honfolgalás előtti időről. A Római Birodalom felbomlása után ugyanis gepidák telepedtek itt le (454-567/568-ig). Ezt bizonyítják a gepida település nyomok, melyet a település környékén zajló kutatások eredményeképp találtak a régészek. Utánuk az avarok majd a honfoglaló magyarok telepedtek le itt. Ebből a korból származik az egyik legértékesebb és leggazdagabb honfoglaló magyar lószerszám garnitúra, amelyet 1955-ben Szilágyi Vilmos szőlőbirtokán Dienes István szegedi régész tárt fel. Egy 55-60 évesen elhunyt, magyar nemzetségfő feleségét rejtette a magányos női sír. A gazdagon díszített ruházat (veretes öv), sok ékszer (kar-, láb és nyakperecek, hajfonatdíszek), lovas temetkezés (ló csontok), gazdagon díszített lószerszám és ezüstből készült, gazdagon aranyozott palmetta, díszes edények jellemzik, a feltárt leletet. Az első “szállásokat” tehát először honfoglaló őseink hozták itt létre.

Bordány története a 19. század végére és a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor a Szeged környéki tanyavilág lakói egyre inkább közösségi életet szerveztek. Az 1920-as években már több száz ember élt Kistemplomtanyán, amely nevét a település első, egyszerű, de lélekemelő templomáról kapta. Az emberek szorgalmát tükrözi, hogy a tanyavilág nehézségei ellenére hamarosan létrehoztak iskolát és közösségi házat, amely az akkori élet szellemi és kulturális központjává vált.

Az önálló községgé alakulást 1950. augusztus 9-én a 25 tagból álló helyi községtanács mondta ki. 6341 kataszteri hold területtel Bordány elnyerte önállóságát Kiskundorozsmától, és saját közigazgatású községgé vált. Ez a döntés kulcsfontosságú volt: lehetőséget adott arra, hogy a település saját fejlődési útját kövesse, saját identitását és közösségi életét alakítsa.

A rendszerváltást követően Bordány újabb lendületet vett. A helyi gazdák és vállalkozók összefogásával mezőgazdasági és kereskedelmi fejlesztések kezdődtek. Az önkormányzat aktív pályázati tevékenysége révén a település központja megújult, új óvoda, művelődési ház és sportlétesítmények épültek.

2014 januárjában Bordány elnyerte a nagyközségi címet, amely méltó elismerése volt az elmúlt évtizedek munkájának. A cím nemcsak presztízst, hanem új lehetőségeket is hozott. Azóta a település az alföldi régió egyik példamutató községe lett: aktív közösségi élet, rendezett környezet és egy erős, összetartó lakosság jellemzi. 

Helyi látnivalók:

A Szent István Király Templom a település emblematikus épülete. (Bordány, Kossuth u. 59.)

A Szarmata Régészeti Park az Alföld őskorát mutatja be. (Bordány, Teréz u. 52.)

A Nagy Kálmánné-féle Hermina tanya a település helytörténeti skanzenje. (Bordány, Mező dűlő 64.)

A település helyi értékeit a Helyi Értéktár Bizottság gondozza és gyűjti össze.