Pillantás a múltba
Történelemtudománnyal kapcsolatos aktualitások a TUBA településeken
Vajon foglalkoznak-e a múltjukkal, történelmükkel a Tudománybarát Település Mozgalom tagjai? Természetesen a válasz igen, a történelem és a hozzá kapcsolódó tudományok nagyon fontos szerepet játszanak a települések közös emlékezetének alakításában. Mindez csak akkor lehet valid, ha tudományos szempontok szerint, forráskritikai szemlélettel, elemző módon, szaktudással készült munkák támogatják a helybéliek múltképének alakítását. A TUBA településein szerencsére a megfelelő szakmaiság a múlttal kapcsolatos kiadványok és programok esetén is jelen van. Most hoztunk néhány nyári és őszi kötetet, illetve rendezvényt, mely a hónap témájához, a történelemhez, és a múlt értelmezési lehetőségeihez kapcsolódik.
Bonyhád kiadványai
Mohács 500 – őszi könyvbemutató
Bonyhádon a közeljövőben fontos könyvbemutatóra lehet számítani. Mezei Attila legújabb kötetének bemutatójára 2026. szeptember 3-án délután, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban fog sor kerülni. A szerzővel Dr. Varga Szabolcs történész beszélget majd, aki a mohácsi csata szakértőjeként így fogalmazta meg ajánlóját:
A mohácsi csatáról könyvtárnyi szakirodalom született, királyokról, hadvezérekről, főurakról és hadmozdulatokról. Arról azonban alig tudunk valamit, hogyan élte meg a történelem egyik legnagyobb magyar tragédiáját az a sok ezer névtelen paraszt, akinek élete ugyanúgy odaforrt 1526-hoz, mint a csatatéren elesett katonáké. Mezei Attila regénye ezt a hiányt tölti be: a mohácsi csatát alulnézetből mutatja meg, azok szemével, akiknek a nevét nem őrizték meg a krónikák. A történet az 1514. évi parasztháború és az 1526. évi oszmán hadjárat közé feszül, egy olyan világban, ahol egy idő után már sem a név, sem a helyszín nem igazán fontos. A történelem elsodorja az embereket, és minden nagy eszme helyére a túlélés ösztöne, a család védelme, a mindennapi kenyér és az emberi méltóság megőrzése lép. A regény legnagyobb ereje, hogy hangot ad azoknak, akik eddig némák maradtak. A jobbágyok, kézművesek, menekülők és földönfutók történetei nem csupán hátteret adnak a nagy eseményekhez, hanem maguk válnak történelemmé. Mezei Attila a névtelenek krónikása: az ő hangjukon szólal meg egy korszak, amelyről a források csak töredékeket őriztek meg. Ezért ez a könyv nem egyszerűen történelmi regény, hanem kísérlet arra, hogy a mohácsi vész emberi arcát is megmutassa – azt, amelyet a győztesek és a vesztesek történetei egyaránt elfedtek.
Bonyhád fotótörténete
Nem olyan rég, idén nyáron egy helyi kötődésű kiadvány bemutatójára is sor került. Ritzel Zoltán természetfotós hosszú évtizedek óta meghatározó alakja a Bonyhádi Fotóklubnak. A településen éppen 200 esztendővel ezelőtt indult az akkoriban rendkívül költségesnek számító, ugyanakkor a polgárosodás magas szintjét jelentő tevékenység.
Azóta számos neves generáció nőtt fel Bonyhádon is, az ő munkásságukat, képeiket, stílusukat és tematikájukat, főbb érdeklődési területüket foglalja össze a 2026 júniusában megjelent kiadvány, mely megjelenését Bonyhád Város Önkormányzata támogatta.
Korábbi történeti munkák
A város egy korábban kiadott, modern, tematikus történeti összefoglalóval is büszkélkedhet. Bonyhád – A Völgység fővárosa című munka célja az volt, hogy egy igényesen összeállított könyv formájában is megmutassa az ide látogatóknak és a helyben élőknek egyaránt, hogy milyen értékekkel rendelkezik ez a kisváros a Völgység központjában. A rendkívül impozáns fotókkal illusztrált (a fotók Ruip Gergő és Ritzel Zoltán munkái) kiadvány tematikus összefoglalót ad a település történetéről, sorra veszi műemlékeit, egyházi értékeit, kiemelkedő intézményeit. A város telis-tele van zöldterületekkel, természetvédelmi területtel és rendelkezik rekreációs funkciót betöltő több állomással is. Ilyen például a Szecska-tó, a Váraljai parkerdő és a Bonyhádi Termálfürdő. Fesztiváljai és városi nagyrendezvényei egész évben több ezres tömegeknek biztosítanak tartalmas kikapcsolódást. A település híres szülöttei, tudósai, művészei, sportolói, közéleti személyiségei, tanárai és a közösségért tenni akaró tagjai mind-mind helyet kaptak a Bonyhád – A Völgység fővárosa című kötetben, amely magyar és német nyelven egyaránt elérhető, és amelyet J. Stefán Klára, illetve dr. Farkas István Gergő, a Völgységi Múzeum munkatársai jegyeznek.
Idén tavasszal még egy történelmi kötet jelent meg helyben, mely témájában Bonyhádhoz is kötődik. 2025 októberében a Völgységi Múzeum adott ugyanis otthont a Dél-dunántúli kisvárosok és falvak zsidóságának története konferenciának. A kötet a konferencián elhangzott előadások írásos összefoglalóját tartalmazza, és 2026 májusában látott napvilágot a Völgységi Múzeum gondozásában.
Az előadók között szerepelt dr. Huszár Mihály (Marcali), Vörös István Károly (Mohács), dr. Szőts Zoltán (Bonyhád), Szabó Tibor (Pécs), Gábor Zsolt (Bonyhád), Borjáti Balázs (Szigetvár). A történeti témájú kötet valódi apró bepillantást enged egy-egy zsidó közösség életébe szerte a Dél-Dunántúlon.
Régésztábor Tatán
2026 augusztus 10-14 között, a Kuny Domokos Múzeumban izgalmas dolgok történtek. Ugyanis a régészettudomány iránt érdeklődő fiatalok most betekintést nyerhettek a szakma rejtelmeibe. A program a tatai és környékbeli régészeti helyszínek felkereséséből állt, szőnyi (brigetiói) kirándulással egybekötve.
Az ötnapos tábor kifejezetten a régészet, a történeti kutatás és a fiatalok gyakorlati ismeretszerzése köré épült. A hét éves kortól érkező gyerekek megismerkedhettek a régészek munkájával, a kutatás és az ásatás folyamatával, valamint az említett helyszíneket is felkeresték. A tábort Győri-Porszász Anna régész, valamint Szűcs József és Szegedi Fanni múzeumpedagógusok szervezték a tábort. A program közvetlenül kapcsolódik a Tudománybarát Település Mozgalom régészeti, helytörténeti, múzeumpedagógiai és fiatalok tudásfejlesztését szolgáló céljaihoz.
Tab és az építészettörténet
Tab sem maradhat ki a történelemmel kapcsolatos programok sorából: 2026. augusztus 17-én a tabi Zichy Mihály Művelődési Központban nyílt meg a SÉK30 című építészeti vándorkiállítás, amely a Somogyi Építészek Kamarájának elmúlt 30 évét, valamint Somogy építészetének három évtizedét mutatja be mintegy 75 táblán, több száz megvalósult épületen keresztül. A kiállítás a Magyar Építész Kamara támogatásával valósult meg, és augusztus 30-ig látogatható. A megnyitót követően dr. Kovács Emőke történész is előadást tartott, amelyben Tab 19. és 20. századi épített és kulturális örökségét mutatta be, A kaszinótól a kastélyig címmel.