- Hírek
Megérkeztünk Debrecenbe
Tudományhavi programok ősszel településeinken
Mozgásban a tudomány – Debrecenben új állomásához érkezett a Tudománybarát Település Mozgalom országjáró kiállítása. A szeptember 3-i megnyitón nemcsak az MTA kétszáz évéről, hanem a tudomány jelenéről, közösségi szerepéről és jövőjéről is szó esett.
A tudomány közösség
A Debreceni Egyetem Főépülete előtt, szimbolikus helyen szeptember 3-án ünnepélyesen megnyílt a Mozgásban a tudomány, amely az MTA fennállásának 200. évfordulója alkalmából indult országjáró útjára.
A megnyitón elhangzott beszédek közös gondolata az volt: a tudomány nem elszigetelt intézmények ügye. Közösségeket épít, településeket formál, generációkat kapcsol össze, és a jövőnket alakítja.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a megnyitón az egyetem és az MTA szoros, történelmi kapcsolatáról beszélt. Azt is hangsúlyozta, hogy az egyetem megfelelő működése összehangolt figyelmet és koordinációt kíván, ezért megújult a vezetési struktúra, melyben szerepet kapott a tudományos elnök pozíció is. Ebben a szerepkörben az intézmény kutatási tevékenységét koordinálják.
Így szót is kapott Kun Ferenc, a Debreceni Egyetem tudományos elnöke, fizikus, az MTA tagja, aki szerint a kétszáz éves jubileum egyik legfontosabb üzenete éppen a tudomány folytonosságát a közösségek és az intézmények biztosítják.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az MTA-t nem érdemes csupán budapesti székházként vagy kiváló tudósok névsoraként látni. Az Akadémia élő szakmai közösség, amely jelen van az egyetemeken, a kutatóhelyeken és a tudományos testületekben – és a fiatal kutatók pályájának formálásában is szerepet játszik.
Debrecenben ennek kézzelfogható bizonyítékai vannak: a Debreceni Egyetemhez jelenleg 31 akadémikus kötődik, csaknem 120 oktatója és kutatója rendelkezik az MTA doktora címmel, és az egyetem kutatói aktívan vesznek részt az Akadémia különböző testületeinek munkájában.
„A Debreceni Egyetemen az Akadémia otthon van” – fogalmazott Kun Ferenc.
Hatvani István szobra mellett
A kiállítás helyszínének kiválasztása sem véletlen.
A konténerek a Debreceni Egyetem Főépülete előtt, Hatvani István professzor szobra mellett kaptak helyet. Balla György, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy Hatvani több mint száz évvel az MTA megalapítása előtt ugyanazokat az értékeket képviselte, amelyek később Széchenyi István vallott a tudománnyal kapcsolatban.
Tudományos hitelesség. Fejlődés. Nemzetközi kapcsolatok. A fiatalok nevelése.
Hatvani életútja azt is példázza, hogy a tudomány soha nem állt meg az országhatároknál. A debreceni professzor Baselben tanult, majd hazatérve tudását és könyveit Debrecenben kamatoztatta, magyar nyelven is értekezett, és sokoldalú tudományos érdeklődés jellemezte.
Balla György számára orvosként különösen fontos Hatvani egyik tudománytörténeti teljesítménye: már az MTA megalapítása előtt száz évvel foglalkozott a csecsemőhalálozás arányszámának meghatározásával.
Így a kiállítás helyszíne maga is üzenetté vált, hiszen Hatvani István személyével, és a város múltjával összhangban Debrecen tudományhoz, és az MTA-hoz kötődő szoros viszonyának jelképe lett.
A tudás stratégiai erőforrás
Papp László, Debrecen polgármestere a megnyitón a tudás társadalmi és gazdasági jelentőségét emelte ki.
A 21. században a tudás minden korábbinál fontosabb stratégiai erőforrássá vált. A tudományos eredmények megértése és alkalmazása egyre inkább a mindennapi élet, a munka és a jövőbeli tervek része.
A polgármester szerint a Debreceni Egyetem, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága és a város tudományos műhelyei nem csupán reagálnak a változásokra, hanem aktívan alakítják azokat. Ez pedig pontosan az a szemlélet, amely a Tudománybarát Település Mozgalom alapját adja. Mert egy város akkor válik igazán tudománybaráttá, ha nemcsak büszke a kutatóira és tudományos intézményeire, hanem kapcsolatot is teremt közöttük és a helyi közösség között.
Az MTA főtitkára, Kecskeméti Gábor beszédében említette, hogy az Akadémiának jelenleg tizenkilencezer határon belüli és kétezer határon túli köztestületi tagja van. Közülük majdnem háromezren az MTA doktorai. Az MTA-nak egyszerre, egy időben legfeljebb 365 tagja lehet.
Ők mind olyan emberek, akik éppen tudományos pályát futnak be. Hozzájuk csatlakozni lehet. Azért hoztuk létre ezt a kiállítást, hogy elsősorban a pályát most kezdők felé közvetítsük a tudomány vonzerejét – magyarázta Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára.
A debreceni megnyitóval a TUBA kiállítása újabb fontos állomáshoz érkezett. A Mozgásban a tudomány országjárásának lényege éppen az, hogy a tudomány ne csak azokhoz jusson el, akik eleve közel vannak hozzá.
A TUBA Mozgásban a tudomány kiállítása szeptember 4. és október 31. között ingyenesen várja az érdeklődőket a Debreceni Egyetem Főépülete előtt