- Hírek
Bodor a levele
Szőlő és szüret a TUBA-településeken
Az ősz hagyományosan a szüret ideje. Ez egy népszokásokban gazdag időszaka az évnek, hiszen a múltban hangsúlyos szerepe volt a szüretnek, melyet hozzá kapcsolódó hagyományok és rítusok szövevénye tesz olyan érdekessé. De vajon hogyan jelennek meg ezek a szokások a TUBA-településeken?
A szüret helye a magyar kultúrában
A szüret Magyarországon több száz éves hagyományokkal rendelkezik. A 19. századi filoxéra járványig nem csak a ma hagyományosnak számító borvidékeken termesztettek szőlőt. A paraszti gazdaságban fontos szerepet kapott. Monokultúrás borvidékeinken – tehát, ahol a szőlő és a bor volt meghatározó – a nemeseknek, a polgároknak, a szabad parasztoknak és természetesen a jobbágyoknak is fő megélhetési forrást jelentett. Ezzel szemben azokon a területeken, ahol nem a szőlőtermesztés volt a meghatározó ágazat, szintén szerepet kapott: a jobbágyok, a zsellérek és a céhes iparosok gazdaságában egyaránt a kiegészítő üzemág szerepét játszotta. Tehát saját tulajdonú szőlőt tudtak művelni, és azzal kereskedhettek.
Ez, a szőlőültetvények különleges, jogállásában a többi termőföldtől eltérő szerepe, hangsúlyos jelenléte eredményezi azt, hogy a szőlőművelés, de legfőképpen a szüret köré látványos, színes, a mai napig meghatározó népszokások szövődtek, melyek egy része fontos örökségként ma is jelen van kultúránkban.
A szüret és a szüreti bál néprajzi szempontból
Hogyan kezdődött a szüret? A nyolc kötetes, Paládi-Kovács Attila-féle Magyar Néprajz szerint:
A szüret időpontja a 18–19. században hagyományosan meghatározott volt, valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás (okt. 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (okt. 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (okt. 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (okt. 28.) napján.
A szüreti ünnepsorozat egyik fontos jellemzője, hogy közösségi jellegű munkaalkalom volt, tehát egymás segítésével vagy béresek felvételével zajlott. Közösségi jellege miatt pedig sok népszokás kapcsolódik hozzá. A szüret kezdetét helyi, később országos rendeletek szabályozták. A szüret előtti időszakban fokozottan védeni kellett a szőlőhegyet az azt dézsmálóktól – ebben az időszakban lezárták az ültetvényeket. A szüret hivatalos kezdete az az időpont volt, amikor megnyitották a szőlőhegyet. Innentől kezdve hangos zenélést, durrogtatást lehetett hallani a szőlőültetvények környékéről.
A szüret időszaka nem csak munka volt, hanem erőteljes ünnepi jelleggel bírt. A szüret utolsó napja volt a leglátványosabb. Ehhez az időponthoz köthető a szüreti koszorú, mely szőlőfürtökből állt. Ajándékozás is jellemző volt ekkor, főleg a földesúr köszöntötte a legszorgalmasabb munkásokat – ez a földesúri tulajdonú szőlőre volt jellemző természetesen. A gazdák pedig vendégül látták pogácsával, pörkölttel és borral a szőlőmunkásokat, ezt hívták traktának.
Később agrárrítusokkal, dramatikus szokásokkal egészültek ki ezek a mulatságok, melyeknek jellemző vonásai köszönnek vissza a mai szüreti felvonulásokban is. A borkirály (bizonyos tájegységeken bíró, bíróné) áll a menet, felvonulás élén. Vannak negatív karakterek, csősz, ördög, tolvaj, vagy épp férfi női ruhában, és megjelennek a váratlan, meghökkentő figurák is: szerecsen, drótostót, medvetáncoltató. Ezek a karakterek beszédesek számunkra, hiszen rajtuk keresztül bepillanthatunk a régi paraszti világ szereplőinek gondolkodásába. Láthatjuk, hogy milyen figurákkal találkozhattak a földművesek saját közegükben. Ilyen kívülálló, messziről érkező átutazó volt a drótostót, a teknőscigány, illetve más vándorárusok és mutatványosok, akiket megjelenítettek ezekben az aratási ünnepre is hasonlító felvonulásokon.
A szüreti menetet végül este a szüreti bál zárta. Ez a szokás a 19. század végén terjedt el, és ma is jelen van.
Szüret, emlékezet és hagyományok a TUBA-településeken
Kiállítások a borkészítés jegyében
A szüretre a TUBA-települések is készülnek. Marcaliban például szeptember 15-től új időszaki kiállítás nyílik, mely a Marcali Múzeum néprajzi gyűjteményének tárgyaiból és fotótárából készült, és olyan archív fotókkal egészül ki, amelyeket Tőkés László Sándor készített Holládon és Kéthelyen 1973–1986 között. Ez a néprajzi kiállítás elsősorban múzeumpedagógiai célokat szolgál, ahhoz kapcsolódóan múzeumpedagógiai foglalkozások zajlanak majd 2026. szeptember 15. és október 31. között.
A szőlőművelés és borkészítés mély hagyományokkal rendelkezik hazánkban, ezért nem meglepő, hogy Marcali mellett más TUBA-településen is találhatunk a témához kapcsolódó tárlatot. Például Abaújszántón található a Bormúzeum, mely a Helytörténeti Gyűjtemény részeként működik. Itt Jászay Pál és Kalocsay Kálmán emlékszobája mellett a helyi gazdáktól kapott eszközökön keresztül mutatják be a helyi borkultúra múltját. Hiszen Abaújszántó a Tokaji borvidék része, itt nem csak a szőlőtermesztés, de a borral való kereskedelem is jelentős volt.
Abonyban az Abonyi Lajos Falumúzeum egy 18. században épült uradalmi magtár épületében kapott helyet, több szinten. A földszinti kiállítótér egyik fontos enteriőrje pedig a környékbeli borkészítés eszközeit mutatja be.
Szüreti rendezvények szerte az országban
Alsóörsön a szüreti bál mellett nyitott pincék túra is lesz, ahol a dűlőkön sétálva lehet felfedezni a Balaton-felvidék borospincéit. A Balaton körül maradva: a Vörösberényi Szüreti Felvonulás és Mulatság 2026. szeptember 13-án várja az érdeklődőket. Balatonfüreden pedig a szüreti rendezvények sorozata egy egész fesztivált képez. 2026. október 9–11-ig tart a Füredi Szüret, ahol látványos menet is lesz borlovagrendekkel, mutatványosokkal, díszes fogatokkal. Siófokon a Kiliti Szüreti Felvonulás és Jótékonysági Bál keretei között lesznek értékes és látványos folklórműsorok színesítik a rendezvényt, tovább emelve annak színvonalát.
Fertőszentmiklóson a Szüreti Fesztivált 2026. szeptember 26-án tartják. Fellép a Fertőszentmiklósért Egyesület Férfi Dalköre, Haszonics Anett színművész, 16:30-kor pedig a Duna Művészegyüttes mutatja be Magyar táncképek című folklórelőadását. Lajosmizsén is lesz Mihály-napi táncház és szüreti mulatság, de Maglódon, és Kisújszálláson és Tabon is szerveznek hasonló rendezvényeket.