Szállodák

A városok haladásának, népesedésének útján mérföldmutatókként szerepelnek a vendéglők. A nagyobb idegenforgalom fokozatosan megköveteli a modern igényeknek, megfelelő és a legraffináltabb elmével és tapasztalatok által kitervezett és berendezett vendéglőket. Kaposváron néhány év óta — megfelelően a népesedésnek — épültek vendéglők , de mintha a vállalkozók nem bíztak volna a város jövőjében, azt vélték volna, hogy a haladás, népesedés itt nem természetes, hanem olyan mint egy egészségtelen hízás, mely elmúlik a normális viszonyok visszatértével: mind kisszerű vendéglőket építettek, olcsón és szerény kiállítással, hogy hiszen, nem kell nagyobb, díszesebb és kényelmesebb.

A fenti szöveggel vezeti fel a Kaposvár 1901. augusztus 22-i száma az Erzsébet szálló építését, üdvözölve, hogy végre egy méltó, elegáns szálloda és étterem jelenik meg a városban. A leírás igazolja azt, amit a város népességének bemutatásakor felvázoltunk: a növekvő, modernizálódó városnak hotelekre és éttermekre is szüksége volt. A korban az éttermek nem csak vacsorahelyszínek voltak, kulturális rendezvénytérként is működtek. Ráadásul a szállodák éttermeinek kiemelt szerepe volt: ezek voltak a legelegánsabb helyek, ahol a különböző egyletek is díszvacsorákat, bálokat adtak, előadásokat tartottak.

Nézzük, milyen szállók voltak Kaposvárott 1914-ben!

A Deák-tér sarkán, van a Szarvas-szálló. E kis térről a vasút fölött magas fölüljáró vezet át a város másik felébe, az úgynevezett Donnervárosba. – tájékoztat helyi tudósítónk, aki egyébként nem tér ki a Donner helynév érdekes történetére. A városrész Donner Jánosról kapta a nevét. A helyi sörfőzőmester felismerte, hogy a megduzzadt létszámú városban telkekere, és koncepcióra van szükség: valahogy fejleszteni kellene a területet, növelni a lakhatási lehetőségeket. Így birtokát felparcellázta, mely így beépítésre alkalmas, kisebb telkekre szakadt. Később többen követték az ő példáját, és így létrejöhetett egy új, lakott városrész. De most nézzük, mit tudunk a Szarvas szállóról.  A szövegben a mai Petőfi térről van szó, ezt a területet Deák térnek hívták korábban, a Szarvas szálló épületét pedig ma Szarvas üzletháznak nevezik. Ez a szálloda 1871-ben épült, fogadó-vendéglő volt, az emeleten voltak a szobák, míg lent az étterem rész várta a látogatókat.

Sissiről kapta a nevét a századforduló éveiben épült Erzsébet szálló. A gyorsan nagyvárossá formálódó Kaposvárnak ugyanis több szállodára volt szüksége. Ebben az időszakban már Budapestre emlékeztető, látványos bérpaloták lepték el a főteret, mely ekkor a Széchenyi István tér névre hallgatott, és piactér is volt. 1901-ben kezdték el építeni az eklektikus stílusú, látványos, balusztrádos sarokerkéllyel és toronnyal ellátott épületet, ahol még Blaha Lujza is megszállt. Az újonnan nyílt szállodára nagyon büszke volt a város közössége, ezt igazolja a helyi sajtóban megjelent, részletes cikk is:

Már meg is nyitották az új, díszes hotelt, melynek szomszédságában már egész sora áll a szép, emeletes új házaknak. Hozzá vagyunk szokva a városi házak lapos, monoton styljéhez, minélfogva nagyon is feltűnő, ha valami attól eltér; az Erzsébet hotel is ily feltűnő épület szokatlanul díszes portáljával és sok tornyú tetejével. De hát vendéglőnél nem fölösleges az, ami feltűnő, főképen ha tagadhatlanul szép is. Az új vendéglő pedig ilyen. Alul a sarkon, a Széchényi térre és Erzsébetútra kávéházat rendeztek be. A nagy üvegtáblák szinte hívogatják a világos, magas helyiségbe a vendégeket, kik ott ízléses elegancziát és kényelmet találnak. Feltűnően szép, diséret elegancziája mellett, a kávéház renaisance stylben tartott díszítése és bútorzata, melyek elkészítésében nagy része van a kaposvári iparosok ügyességének is. A kávéházat egy kényelmes bejáratot képező folyosó választja el a sorháztól, mely a Széczhényi térre néz nagy ablakával. Ugyanebből a folyosóból indul ki a lépcsőzet, mely az emeletre vezet, hol a szállóvendégszobái vannak elhelyezve két emeleten. Kényelmes, világos emeleti folyosókból nyilának az utczai és udvari szobák, melyek igen díszesen, választékos ízléssel és kényelemmel vannak bútorozva; pompás, rézveretes vaságyak, finom matt fabútorok, kényelmes zsellék és divánok, díszes mosdó asztalok vannak minden szobában, melyekből a Széchényi térre és az Erzsébetútra nyílik kilátás. A sarok szobák pedig modern salonok, melyekben a legdistingváltabb ízlésű vendégek is megtalálják kényelmüket. Az első emeleti szobák központi gőzfűtésre vannak berendezve s villanyos csengetyü áll a vendégek kényelmére s az egész hotel couláns vilanyvilágitás által nyer fényt és életet.

A leírás szerint 1914-ben a Korona utca elején az újonnan átépített Korona Szállót találjuk. Ez a hotel is központi helyen helyezkedett el, és fontos szerepe volt a város életében, parkjában és éttermében rendezvényeket tartottak, és még maga Ady Endre is megszállt itt.

Őfelsége a király nevenapján a kaposvári helyőrség tisztikara a korona szállónagytermében diszebédet adott, melyre a polgári hatóságok főnökei, élükön a főispánnal, meg voltak hiva. A királyra Stänzl ezredes mondott felköszöntőt.

(Kaposvári Hírlap, 1904.08.22)

Városháza

A Teleki utca bal sarkán a tornyos új városháza emelkedik. – írja Haraszthy. A városháza előcsarnoka, lépcsőháza és folyosói freskókkal vannak díszítve, a tágas közgyűlési terem pedig faragott faburkolattal van ellátva. A pénzügyigazgatóságnak a térre néző homlokzata előtt, kis kert közepén, kőtalapzaton áll a Kopits János alkotta Kossuth szobor, melyet 1911 szept. 3-án, a színház felavatásával kapcsolatban, lepleztek le. 

A városháza három szintes, tornyos, vízköpőkkel díszített neoreneszánsz épületét 1902 júniusa és 1904 között húzták fel, és 1904. március 15-én adták át. Alapkőletételéről a következőképp tudósított a helyi sajtó:

Az uj városház alapkövének letétele ünnepélyesen fog a jövőhéten megtörténni. Az alapkőbe egy okmányt fognak elhelyezni, mely a város népesedésére, épülésére, közintézeteire, gazdasági és kulturális viszonyaira, közigazgatására s egyéb dolgaira vonatkozó statisztikai adatokat, mai állásának, történetének rövid, monográfiai leírását, a városház építésére vonatkozó képviselőtestületi határozatot fogja tartalmazni. Nézetünk szerint czélszerű volna a régi városház fotográfiáját, a polgármester, a tervező építész és a tanács csoportképét is az alapkőben elhelyezni.

 

(Kaposvári Hírlap 1902.06.15.)

Ez a néhány ikonikus épület, és a korabeli sajtó által köréjük szőtt történetek és leírások belátást engednek Kaposvár mai arculatának kialakulásába, és a századforduló városiasodásával járó dilemmákba.