A fűzőtől a szövettanig: Egy siófoki villatulajdonos az Akadémiáról

Thanhoffer Lajos és Siófok felemelkedése

Képzeljük el, hogy Budapesten a telegraph állomáson feladnak egy telegrammot Triesztbe vagy Bécsbe. A villámáram a Budapesten lévő telepekből indul ki s az azokkal egybekötött drótokon jut az említett helyek állomásainak jelzőkészülékeibe, amelyeket minden olvasó ismer tapasztalásból. Ugyanígy telegraphálódik idegeinken át izmainkhoz mozgató agyidegsejtjeink akaratos lendítése írja 1903-ban a Népszerű tudományos folyóirat 4. évfolyamában Thanhoffer Lajos, kutatóorvos. Na, de ki volt ő, és hogyan forrt össze az élete Siófokkal?

Thanhoffer Lajos

A feltörekvő Siófok

A korabeli városról sokat elárul ez a cikk, amely 50 évvel később utal vissza arra, hogy milyen volt Siófok a századforduló környékén.

 

Ötven évvel ezelőtt minden balatoni,,szakértői és fürdőügyi vezető férfiúnagy fejcsóválás közepette értesült arról, Hogy Glatz Henrik, a Franklin-társulat vezérigazgatója részvény társaságot alapított abból a célból, hogy a Balaton Délkeleti csücskében fekvő kis falut, Siófokot, fürdőhellyé fejlessze. A ,,szakértők“ gyerekes, céltalan fáradozást lát taka tervben. Szerintük elképzelhetetlen volt az, hogy a balatonparti nádasok között fekvő, jelentéktelen kis faluból valaha is komoly, számottevő üdülőhelyet lehessen létrehozni. Szerencsére alaposan tévedtek és ez a tévedésük csakhamar beigazolódott.

Siófok fürdővé való fejlesztése azonban kitűnő ötletnek és gazdaságos elgondolásnak bizonyult. Rohamosan épült és fejlődött évről évre új villák százai nőttek ki a fürdőből és ahol azelőtt egészségtelen vadmadarak és kígyók lakta vigasztalan ingovány vagy futóhomok volt, egykettőre elegáns villáival beszegett modern utcák, keletkeztek. Szállodák, penziók intézeti üdülők, kávéházak, éttermek, kereskedések nyíltak egyre-másra. A közlekedés kifejlődött, megnyílt a kaposvári,szárnyvonal és ez Somogy megye hatalmas területét kapcsolta a fürdőhelyhez. De Siófokmégis inkább a pestiek divatos, keresett nyaralóhelye volt. Egy-egy nyári idényben a fővárosi közélet majdnem teljes létszámban jelen volt Siófokon amelynek kávéházai fürdői,elegáns sétányai egészen „pestivé” váltak a fővárosi vendégek tömegének lelkisége révén. Híres volt a hagyományos siófoki versenyidény, de még híresebb a siófoki, szintén hagyományos nyári pofon, amely ha nem is mindig csattan el,de a boldog békeévek nyári sajtó unalmában éppen úgy felütötte fejét, mint a másik uborkaszezoni jelenség, a fiumei cápa. (Magyar Újság, 1943)

 

Bár a nyári pofonok rejtélyét egyelőre titok övezi, azt tudjuk, hogy Glatz Henrik, a Franklin Irodalmi Nyomda Rt. alapító tulajdonosa kezdeményezte a Balaton Gyógyfürdő Rt. létrehozását,  azzal a céllal, hogy Siófokból üdülővárost teremtsen. Első lépésként a részvénytársaság megváltotta a veszprémi káptalantól a fürdőjogot, majd telkeket vásárolt, és létrehozott egy minta fürdőtelepet. A Belügyminisztérium 1893-tól engedélyezte a gyógyfürdő elnevezést a fürdőtelep számára.

 

A Balatoni Gyógyfürdő Rt. megalapítása, és a káptalantól vásárolt jog adta a legnagyobb löketet Siófok fürdővárossá alakításának, hiszen korábban ez a terület káptalani birtok volt, és noha már érlelődött egy fürdőhely kialakításának a gondolata, sőt, egy nagy fürdőház is épült, melyet végül elmosott egy árvíz, mégiscsak a tulajdonos fejlesztései adtak volna erre lehetőséget, a káptalan pedig nem volt túl aktív. Innentől viszont tényleg virágzásnak indult a település, először festőművészek vettek Balatonra néző villákat — motiváló személye egyértelmű, lévén Glatz Henrik fia, Oszkár a nagybányai művésztelephez kötődő festő volt — majd megjelentek a fővárosi módos értelmiségiek és polgárok.

Villa a Balatonnál

Thanhoffer Lajos pedig az elsők között csatlakozott a siófoki nyaralók, majd pedig villatulajdonosok táborához, hiszen már 1897-ben megépíttette Siófok egyik későbbi ékességét. A historizáló stílusú mesebeli kastélyokra emlékeztető tornyos villa ugyanis ma is a város egyik leghíresebb épülete.

 

Thanhoffer Lajos publikációiban is felhívta a figyelmet a balatoni gyógyvíz jótékony hatásaira. Született például egy, A balatoni fürdők kedvező hatásáról című füzetke, melyben neves orvosok nyilatkoztak a témában. Ez tulajdonképpen a korszak egyik nagyon hatásos marketingkiadványa volt, hiszen egyértelműen a tó körüli fürdők népszerűsítése volt a célja. Itt is, és más helyen is megjelentek Thanhoffer dicsérő tanulmányai: ugyanis az orvos azt a célt tűzte ki, hogy a külföldi gyógyfürdők vagy épp tengerparti kúrák helyett a Balaton legyen az előkelő, gyógyulni, felfrissülni vágyó társaság úti célja. Egyébként mivel a tengerhez hasonlította a Balatont, a magyar tenger kifejezést is hozzá szokták kapcsolni. 

 

Egy alkalommal így írt Thanhoffer Lajos Siófokról:

Nemsokára Siófok 7 éves lakosa leszek, alig megyek el nyárra, máshová nem vonz a déli vagy északi tenger moraja, vagy Svájcz bércei és havasai, nem annyira legalább, mint annak előtte. Az ún. brise, az a fuvallat, az a kellemes légáramlat, amely mindig legyezi Siófokon az ember arcát, engem is, környezetemet is kipirított; lélekzésem könnyű lett, csak úgy szívtam magamba a levegőt, mint Biarritzban s ezerszer jobban, mint az Északi tenger hideg, viharos lehet. Bolond vagy magyarom! Ide jöjj, ne menj Te máshová; – ezek a gondolatok szálltak meg; hát még midőn csónakázni mentünk. Étvágyunk délben oly óriási lett, hogy emlékezetem óta olyan nem volt sehol a világon.”

 

A híres akadémikus a siófoki villa felépítésével példát is mutatott, hiszen kell annál nem kell nagyobb reklám a pesti nagypolgárságnak, minthogy egy, a balatoni fürdőzést támogató orvos még villát is építtet Siófokon?

Sajnos a Thanhoffer-villa későbbi tulajdonosairól keveset tudunk. Az akadémikus orvos 1909-ben halt meg. 10 évvel később, 1919 augusztusától novemberig Horthy Miklós és az általa vezetett Nemzeti Hadsereg főhadiszállása volt. 

Orvosgeneráció – a rejtélyes kisunoka kongói kalandja

A Thanhoffer család többgenerációs orvoscsalád, hiszen a siófoki villaépíttető orvos egyik unokája, Thanhoffer Lajos junior is ezt a pályát választotta.

Az unoka 1902-ben született, és 1933-ban szerezte meg orvosi diplomáját. Hosszú évekig kutatott medikusként a Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézetében. Ő már 1934-ben felfedezte, hogy megoldható a hormonális fogamzásgátlás, azonban a kutatásait infrastruktúra hiányában nem sikerült továbbvinnie, így csak húsz évvel később jelentek meg az első fogamzásgátló tabletták. Ő pedig inkább Antwerpenben megszerezte szakdiplomáját, a trópusi betegségekkel foglalkozó intézetben, majd elutazott Belga Kongóba.

Több szakmai cikket is írt ottani tapasztalatairól, például a cecelégyről, de még afrikai népszokásokról is publikált. A legizgalmasabb olvasmány a témában azonban 1943-ban  Kongó. Orvosi táskával Afrika földjén címmel kiadott könyve. Innen ismerhetjük meg afrikai kalandjait. Thanhoffer Lajos junior egy belga vasútépítő társaságnál lett orvos. Kongóban kalandos élet várt rá. A szakmai érdekességek mellett szórakoztató történeteket oszt meg, melyeken keresztül beleláthatunk a század közepén élő afrikai törzsek működésébe, szokásába, hiedelemvilágába.

 

Például olyan is megtörtént, hogy nem tudtak munkásokat toborozni egy vízesés feletti betonhíd építéséhez, mert a helyiek féltek a vízesés szellemétől. Csak látványos, a püspök által papi díszben végzett keresztény ceremóniával lehetett megnyugtatni a helyieket. A munka azonban az első sérüléskor leállt, minden munkás a lábadozó beteget figyelte, kizárólag gyógyulása jelezte számukra, hogy a vízesés szelleme megbocsátott. 

Thanhoffer Lajos junior nagyon megszerette Afrikát. A második világháború alatt Európában volt, majd 1945-ben visszatért, és Kongóban élte le hátralévő életét.

 

Thanhoffer Lajos emlékét a mai napig ápolják Siófokon, hiszen sokat tett azért, hogy a korábbi egyszerű mezőváros népszerű fürdőhellyé fejlődjön.

Szakirodalom/cikkek:

 

Gréczi Emőke:  A Siófoki Fürdőtelep hat élete in Muzeumcafé 73. 

Pusztai Gabriella – Belga Kongó kórházaiban. Dr. Thanhoffer Lajos in Tárnoki Judit szerk.: Tisicum – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Szállási Árpád: Belga-Kongó magyar orvosa: Thanhoffer Lajos junior in Orvosi Hetilap 1988.11.13

Kovács Emőke: Csodató, Vér-kút, savanyúvíz – balatoni wellness a 19. században

Kovács Emőke: A Balaton híres orvosai

Siófoki Történeti Könyvtár Bibliográfiája

Siófok Önkormányzatától kapott összefoglaló

 

Sajtó: 

 

Pesti Hírlap

Népszerű tudományos folyóirat

Orvosi Hetilap, 1943. augusztus

 

Scroll to Top