Kulturális kaleidoszkóp

Mi folyik Gyulán?

Gyula több akadémikust is adott az országnak. Itt született Karácsonyi János történész, Bay Zoltán fizikus, Tarnai Andor irodalomtörténész, de például Gyulán élt két éves korától 18 éves koráig az idén elhunyt Kósa László, történész, néprajzkutató, aki ebben a korábbi interjúban mesél gyulai kötődéséről. Kíváncsiak lettünk, hogy egy ilyen háttérrel bíró városban vajon milyen lehet a szellemi-kulturális élet? Körülnéztünk, és főleg a mindenki számára elérhető ismeretterjesztő, kulturális programokra fókuszálva hoztunk egy áttekintést az idei őszről. 

Forradalom és fűzők időszaki kiállítás a kastélyban

Gyulán több kiállítóhely is található: a kastély és a vár mellett ott az Erkel Ferenc emlékház, hiszen itt született a Himnusz megzenésítője is. Itt található a megyei múzeum is, mely szintén Erkel Ferencről kapta a nevét. De található a városban galéria (Kohán Képtár) és a kisvárosi polgári életmódot bemutató Ladics-ház is. 

 

Az Almásy-kastély ma múzeumként működik. Állandó kiállítása rendhagyó nézőpontból mutatja be az arisztokrácia világát, ugyanis a kastély tereit arra használja, hogy a főúri mindennapok mellett annak működését a háttérből biztosító személyzet életmódját is láttassa. 

 

Ősszel még látogatható a kastélyban a rendkívül érdekes témát körbejáró időszaki kiállítás: a Fűző és forradalom – Nők a hazai polgárosodás korában című időszaki kiállítás a 19. század első felének társadalmi változásait mutatja be a nők helyzetének és szerepének alakulásán keresztül. A biedermeier korszakon keresztül tárja fel, hogyan formálódott át a nők önképe, hogyan váltak egyre öntudatosabb, önálló személyiségekké, miként értékelődött fel az anyaság és a gyermeknevelés, illetve hogyan alakult át a házasság és a férfi-női kapcsolatok világa.

 

A négytermes tárlat csaknem kétszáz éves műtárgyakat, biedermeier festményeket, bútorokat és női kiegészítőket mutat be, modern digitális megoldásokkal kiegészítve. Egy mesterséges intelligencia segítségével készült interaktív installáció pedig egy 1854-es festmény szereplőinek párbeszédén keresztül idézi meg a biedermeier művészet világát.

Reneszánsz szombat, Honvédtisztek a várkertben, működő kovácsműhely a várban

A Gyulai Vár már önmagában látványos, hiszen az egykori vár gyakorlati működésébe nyerhetünk bepillantást a berendezett termeken keresztül:

A valamikori Magyar Királyság egyetlen épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavárában 24 kiállító terem mutatja be, hogyan nézett ki a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács- és a fazekasműhely. Megtudhatjuk, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.- Olvasható a vár honlapján.

De nem csak a termek bejárásán keresztül ismerkedhetünk meg a múlttal. Ugyanis  a Gyulai Vár interaktív és szórakoztató történelmi programok bemutatójával várja a látogatókat. Ősszel a Reneszánsz szombat és a Honvédtisztek a várkertben elnevezésű programok segítik az időutazást. Előbbi működő kovácsműhelyen keresztül segíti átélni és megismerni a fegyverkészítés fortélyait, valamint látványos solymászbemutatóval repít minket a múltbéli vadászatok világába, emellett szablyavívással is elkápráztat: a résztvevők megismerhetik a fegyver történetét, megtekinthetik a korabeli vívótechnikákat, sőt néhány mozdulatot maguk is kipróbálhatnak. A Honvédtisztek a várkertben pedig tematikus sétát jelöl, mely során az 1849. augusztusi fegyverletétel helyszíneit lehet bejárni, megismerve az események szereplőit és történetét.

Gyertyafényes tárlatvezetés a Ladics-házban

A Ladics-ház attól különleges, hogy a házban élt gyulai polgárcsalád öt generációjának tárgyain és történetén keresztül mutatja be a vidéki polgárság életmódját. Az épület, a bútorok és egyéb műtárgyak mind eredetiek, és segítségükkel beleláthatunk egy polgári család mindennapjaiba, a polgári identitásukat kifejező tárgyakba, a reprezentatív terekbe, és a személyes emlékekbe. Az épület jegyzői lakás volt, a 19. század elején épült földszintes polgárház Gyula belvárosában. 

Ez a látványos kiállítás témában kapcsolódik az Almásy-kastély állandó kiállításához, érdemes a kastélylakó nagybirtokos arisztokrácia és cselédség életmódjának és körülményeinek megtekintése után a városi polgársággal is megismerkedni, így átfogó képet kaphatunk az egykor Gyulán élt különböző társadalmi csoportokról. A polgárságról szóló kiállítást korhű, gyertyafényes tárlatvezetés során is meg lehet tekinteni.

 

Krasznahorkai-kiállítás – Kohán Képtár

Bár a közelmúltban zárt be, mindenképpen említésre méltó a Krasznahorkai Lászlóról szóló kiállítás.

 

A gyulai születésű Nobel-díjas író munkásságát bemutató Minduntalan. Krasznahorkai László prózavilága című kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum közreműködésével valósult meg a Kohán Képtárban. A tárlat különleges vizuális eszközökkel idézte meg az író összetett prózavilágát, regényeinek és a valóságnak összefonódását, valamint a Tarr Bélával közös filmes alkotásokat és a szentendrei művészeti élethez fűződő kapcsolatát. A kiállítás nem hagyományos irodalmi bemutató volt: a látogatók a tér sajátos kialakításán keresztül is megtapasztalhatták Krasznahorkai jellegzetes, hömpölygő mondatainak világát.

Múzeumok Őszi Fesztiválja

A fesztivál novemberi programjai is rendkívül érdekesek. Az Almásy-kastélyban  műtárgyazonosító Történelmi Tapogató mellett rendhagyó tárlatvezetéssel is készülnek, melynek során az Erkel Ferenc Múzeumból kölcsönzött műtárgyakat mutatják be. Történetük és használati módjuk megismerése után kézbe is lehet venni a rendkívüli kincseket. Almássy-kód néven interaktív nyomozásra lehet  benevezni, de főúri gyorstalpalón is részt vehetnek azok, akik kíváncsiak voltak azokra a francia etikett által irányított szabályokra, melyek keretezték és meghatározták az arisztokraták mindennapjait évszázadokon át. 

 

A Gyulai Várban a középkori utazókról szóló bemutató keretein belül lehet megismerni a szárazföldi és vízi közlekedési eszközöket, melyekkel akkoriban utazni lehetett. Hogyan zajlottak a magánutak, hogyan épült fel a kereskedelem? Emellett Jeles napok, középkori ünnepek, gyulai vásárok világában merülhetnek el a látogatók. 

 

A Császárné csészéje EXTRA programon a Ladics-ház különleges csészekészletének titkai mellett egy ritka családi ereklye is bemutatkozik: egy 208 éves, bordó bársonykötésű nemeslevél, amelyet dr. Ladics László feleségének dédapja kapott katonai érdemeiért I. Ferenc királytól. A kivételesen jó állapotban fennmaradt történelmi dokumentum csak ezen az alkalmon látható.

 

Gyula tehát kulturálisan is izgalmas programokat tartogat számunkra, a városban található intézmények  kreatív megközelítésből, magas színvonalon igyekeznek alakítani azt, hogy hogyan lássa a látogató és a helyben élő Gyula múltját. 

Scroll to Top