- Hírek
A Magyar Nyelv Múzeuma
Széphalom, a történeti emlékhely
„… szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb magyarnak legalább egyszer oda zarándokolni…” Petőfi Sándor
Széphalomról születtek Petőfi nemes gondolatai, sorait arról a helyről írta, ahol Kazinczy Ferenc (1759–1831), a nyelvújítási mozgalom vezető gondolkodója élt, ahonnan anyanyelvünk megújítója a magyar irodalmi életet szervezte és irányította a 19. században.
Kazinczy Ferenc Emlékkert
Az egykori Kazinczy birtokból 5,5 hektárt nevezünk ma Kazinczy Ferenc Emlékkertnek Széphalmon. Ezen a területen állt az eredeti Kazinczy-kúria, mely a nyelvújító halála után nem állta ki az idő próbáját, azonban a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére az író dolgozószobájának helyén 1873-ra felépült a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok.
Az immár 150 éve, 1876 óta látogatható épületben kapott helyet a nyelvújtó hagyatéka. A Emlékkert öreg tölgyei között, az Emlékcsarnokhoz közel található a Kazinczy-család sírkertje is, ahol örök nyugalomra lelt Kazinczy Ferenc, és amely nemzeti zarándokhellyé vált az elmúlt évszázadok során. Később feleségét, gróf Török Zsófiát, néhány gyermekét, unokáját és családtagját is itt temették el.
Az Emlékkert legfiatalabb épülete, A Magyar Nyelv Múzeuma, Kazinczy gyümölcsöskertjének helyén áll 2008 óta. A Nyelvmúzeum amellett, hogy betölti a klasszikus múzeumok szerepeit – közgyűjtemény, tudományos és kulturális központ –, ezzel párhuzamosan teljesíti egyedi küldetését. Az anyanyelv összeköt – olvasható a múzeum jelmondata, mely úgy valósul meg az intézmény életében, hogy teljes működését az anyanyelv szolgálatába állítja.
Fotó forrása: TUBA
Az egykori Kazinczy birtokból 5,5 hektárt nevezünk ma Kazinczy Ferenc Emlékkertnek Széphalmon. Ezen a területen állt az eredeti Kazinczy-kúria, mely a nyelvújító halála után nem állta ki az idő próbáját, azonban a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére az író dolgozószobájának helyén 1873-ra felépült a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok. Az immár 150 éve, 1876 óta látogatható épületben kapott helyet a nyelvújtó hagyatéka. A Emlékkert öreg tölgyei között, az Emlékcsarnokhoz közel található a Kazinczy-család sírkertje is, ahol örök nyugalomra lelt Kazinczy Ferenc, és amely nemzeti zarándokhellyé vált az elmúlt évszázadok során. Később feleségét, gróf Török Zsófiát, néhány gyermekét, unokáját és családtagját is itt temették el.
Az Emlékkert legfiatalabb épülete, A Magyar Nyelv Múzeuma, Kazinczy gyümölcsöskertjének helyén áll 2008 óta. A Nyelvmúzeum amellett, hogy betölti a klasszikus múzeumok szerepeit – közgyűjtemény, tudományos és kulturális központ –, ezzel párhuzamosan teljesíti egyedi küldetését. Az anyanyelv összeköt – olvasható a múzeum jelmondata, mely úgy valósul meg az intézmény életében, hogy teljes működését az anyanyelv szolgálatába állítja.
Hagyományos értelemben véve egy múzeum feladata az, hogy megőrizze és láthatóvá tegye a kulturális értékeket. Anyanyelvünk megőrzése és megismerése ugyan nem szorítható a múzeum falai közé, de Széphalmon, e történelmi emlékhelyen épült Nyelvmúzeum mégis az a hely, ahol a kiállítások, a múzeumpedagógiai foglalkozások, versenyek, pályázatok, rendezvények, a tudományos munkák és konferenciák elmélyítik a nyelv és a nyelvhasználó kapcsolatát, tovább éltetik anyanyelvünket.
Nyelvünket megőrizni és átörökíteni akkor tudjuk, ha használjuk, mégpedig minél változatosabban.
A Nyelvmúzeum diákokat és felnőtteket egyaránt megszólító pályázatai, versenyei szóban és írásban is a nyelvhasználatot szorgalmazzák. Az Írj levelet Kazinczy Ferencnek! levélíró pályázat, a Teremtő anyanyelv szavalóverseny, a Történetmondó verseny nem hagyja feledni a nagy magyar írókat és költőket sem. Az évről évre több száz diákot megmozgató Szépíró verseny döntőjében a kalligráfia ifjú tanoncai mérik össze tehetségüket. A Kazinczy lábnyomán című versenyen pedig átélhetik a diákok, milyen lehetett az írónak megtenni gyalog a lakóhelye és munkahelye közötti néhány kilométeres távolságot, miközben tudásukat tesztelve megismerhetik azokat a kulturális intézményeket Sátoraljaújhelyen és Széphalmon, ahol a nyelvújító tevékenykedett.
A múzeum kiállításai anyanyelvünk előtt tisztelegnek, mégpedig oly módon, hogy a magyar nyelvet mesterfokon ismerőket mutatja be modern, multimédiás eszközök kíséretében. A Kazinczy Ferenc életútját és munkásságát bemutató „Szokott ösvényen szokatlanul ” című állandó és a folyton úton levő, felfedező Petőfi Sándort előtérbe helyező „Egész úton haza felé” című időszakos kiállítás átfogó képet ad a géniuszokról, múzeumpedagógiai foglalkozással egybekötve tartalmas és élménygazdag kiegészítése lehet az iskolában tanultaknak.
A Nyelvmúzeum épületének egyik különleges része az időszakos kiállítások helye, az ovális alakú terem, az Akadémiai terem. Létrejöttében nagy szerepet játszott egy a Kazinczy Ferenc önéletrajzi írásában, a Pályám emlékezetében fellelhető rajz, amely a Magyar Tudós Társaság előkészítő ülését örökítette meg: 1828. március 15-én egy ovális asztal körül 26-an foglaltak helyet. Kazinczynak meghatározó szerepe volt a Tudományos Akadémia jogelődjének megalapításában, és ez megihlette az épület tervezőit. A megvalósítás után pedig, külső szemlélőként védelmi bástyára emlékeztető, hangsúlyos szárnya lett az épületnek.
A nyelvi hagyományok közül a kézzel írás megőrzését a fontos küldetései között tartja számon a múzeum, ezért az Íráspont installáció kiemelt helyet kapott az épületben. A minitárlat lehetőséget kínál a mártogatós tollal való írásra, a megírt lapot a múzeumban elhelyezett postaládába dobva a címzettnek is elküldheti a látogató.
A Nyelvmúzeum gyűjtőkörébe nemcsak a régmúlt kincsei tartoznak, hanem a kortárs magyar nyelvészek hagyatékai is. De álljunk meg itt egy szóra. A képernyőről jól ismert Grétsy László neve bizonyára sokaknak ismerősen cseng. Hagyatékát – több olyan nagy nyelvészé mellett, mint például Lőrincze Lajos – A Magyar Nyelv Múzeuma őrzi. Személyes tárgyaik, az íráshoz használt eszközeik, elismeréseik a galérián kaptak helyet.
A múzeumban található Busa Margit Könyvtár kiváló terepet biztosít a nyelvészeti kutatómunkákhoz, mivel a teljességre törekedve gyűjti, tárja fel és teszi hozzáférhetővé a magyar nyelvtudományi, nyelvtörténeti, irodalomtörténeti és irodalomtudományi dokumentumokat, levelezéseket, kiadványokat.
Az anyanyelv nem ismeri a határokat. A Magyar Nyelv Múzeuma fontos kapocs az anyaországban és a határon túl élők között, kitüntetett találkozási pontja a világ bármely tájáról érkező magyar embereknek.
Széphalom mint történelmi emlékhely és a Nyelvmúzeum egész évben egy élő, lüktető állomás, ahol vagy a gyermekzsivajtól hangos a Emlékkert, vagy a Széphalmi irodalmi herbárium idézetekkel tarkított gyógyító növényei vonzzák a tekintetet, ahol előfordulhat, hogy az ide érkező látogató az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági táborának előadásait hallgathatja, vagy éppen egy irodalmi esten kapcsolódhat ki. Mindenképpen olyan pontja az országnak, ahova – Petőfi Sándor gondolatait visszhangozva – minden magyarnak életében legalább egyszer oda kell zarándokolnia. Erre bátorítjuk az olvasót is.
Szerzők:
Nyiri Péter (igazgató, MNMKK – PIM – A Magyar Nyelv Múzeuma)
Abauji Nikoletta (kulturális szervező MNMKK – PIM – A Magyar Nyelv Múzeuma)