Mit keresett Kozmutza Flóra Dobozon?

Szociográfia, gyógypedagógia és egy szerelmi háromszög

  • Blog

A válasz érdekesebb, mint azt elsőre gondolnánk. Nem, nem egy Békés megyei rokont látogatott, és nem is a Wenckheim-kastélyt szerette volna megcsodálni. Kozmutza Flóra ugyanis kutatni ment Dobozra: a szegényebb sorsú iskolás gyerekeket vizsgálta mint gyógypedagógus.

Kozmutza Flóra szakmai pályafutása

Kozmutza Flóra nevét mindenki ismeri hazánkban, legfőképpen az irodalom érettségiről, és a legtöbben József Attilához kötik. Néhányan azonban mélyebb ismerettekkel rendelkeznek a témában,  tudnak például Illyés Gyula és Flóra házasságáról,  valamint a szomorú szerelmi háromszögről,  mely az irodalmi életben is vetélkedésre késztette József Attilát és Illyés Gyulát. De mit tudunk az egykor orvosnak készülő, később más területen doktoráló,  rendkívül tettrekész és intelligens kutatónőről, aki több tudományterületen is otthonosan mozgott?

Kozmutza Flóra 1905-ben született Budapesten, hivatalnoki családban. Eredetileg orvosnak készült, de szülei más pályát szántak neki. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német és francia szakon tanult, majd két évet Párizsban, a Sorbonne-on töltött. Bölcsészdoktori értekezését is ott írta meg.

 

A nagy fordulat

 

Hazatérése után azonban új irányt vett az élete. Egy gyógypedagógiáról szóló cikk olyan nagy hatással volt rá, hogy 26 évesen pályát váltott, és jelentkezett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Tanárai között olyan neves szakemberekkel találkozott, mint Szondi Lipót, aki később mentora is lett.

 

Az említett főiskolán 1936 és 1940 között Szondi Lipót munkatársa lett. 1940-től Bárczi Gusztáv laboratóriumában folytatta munkáját. Kutatásai során többek között a Lipótmezei Elmegyógyintézetben is végzett lélektani vizsgálatokat. A háború után egyre nagyobb szerepet vállalt a gyógypedagógusok képzésének alakításában. 1946-ban Bárczi Gusztávval együtt részt vett a főiskola új szervezeti szabályzatának és képzési programjának kidolgozásában. Ugyanebben az évben átvette a Lélektani Laboratórium vezetését is.

 

Szakmai elismertsége folyamatosan nőtt: ő lett a főiskola első női tanára, később pedig a pszichológiai tanszék vezetője. Munkájának fontos része volt, hogy a gyógypedagógiát önálló, megbecsült szakmai területként ismertesse el.

 

1972-ben a főiskola főigazgatója lett, és nyolc éven át töltötte be ezt a tisztséget. Vezetőként sokat tett az intézmény fejlesztéséért: modern épület létrehozását segítette, amelyben gyakorlóiskolák, kollégium és gyógypedagógiai vizsgáló- és tanácsadó intézet is helyet kapott.

Flóra és Illyés

Kozmutza Flóra tanulmányai befejezése után a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán maradt, és kutatásokat végzett.  32 éves korában, 1937-ben kapta azt a feladatot, hogy Rorschach-teszteket végezzen híres írókkal és költőkkel. Ekkor találkozott Illyés Gyulával és József Attilával is. 

„Flórába az első pillantásra olyan szerelmes lettem, hogy nem megforrósodott, hanem megfagyott a szívem. Nős voltam ugyanis. A pillantás előtt is már ismertem. De csak a hangjáról, s az is megejtett…” 

Így emlékezett vissza Illyés Gyula az első találkozásra. Ám ők ekkor még nem váltak egy párrá, hiszen Illyés nős volt. József Attila viszont udvarolni kezdett Kozmutzának, és még ebben az évben megkérte a kezét, amire ő igent mondott. Az esküvőt már nem tartották meg, előtte 20 nappal a borderline személyiségzavaros költő öngyilkos lett Balatonszárszón. A következő évben újra összehozta a sors a gyógypedagógust és az írót. A dobozi kutatás során ismét sok időt tölthettek együtt. 

 

„Ezt a munkát négy éven át megismételve egy filozófiailag is képzett, emelkedett szellemű (szép termetű és arcú) fiatal pszichológusnő végezte, a tudós Szondi egyik legközelebbi, s tudtommal kedvelt tanítványa.”

Így nyilatkozott Illyés Gyula Flóráról, akit a közös kutatás kezdetekor már személyesen ismert. Egy évvel később feleségül vette, és Illyés 1983-as haláláig éltek együtt.

Szilveszter Németh László író lakásán. Balra Illyés Gyula, jobbra Déry Tibor írók, Déry mögött Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra, ő mögötte Gombos Katalin színművésznő. (1973)

forrás: Fortepan, adományozó: Németh László Társaság

Milyen volt Doboz a 20. század első felében?

Doboz a Kettős-Körös és Sebes-Körös között fekszik, Békés megyében. Déli szomszédja Gyula városa. A jobbágyfelszabadítás és a Körös-szabályozás után szépen fejlődő település sorsára negatívan hatott az 1920-as földreform, melynek következtében életképtelen, apró gazdaságok keletkeztek, és elindult az elszegényedés. Erre figyelt fel a Kozmutza Flórát és Illyés Gyulát is érintő kutatás, mely nem hagyományos falukutatás volt. 

 

De nézzük, hogy írja le Fényes Elek a települést 1851-ben:

„Doboz, Békés v. régi magyar falu, a fekete Körös mellett, Gyulához északra egy mérföldnyira, 19 katolius., 2000 református lakja. Van itt derék református templom, s parókia  ház, szép urasági lakház egy kerttel, 247 jobbágy-épület, a Körösön erős keményfa-hid. Határa lapályos; szántófölde leginkább erdőből kiirtott hely, melly összesen 39 2/8 egész jobbágytelket teszen s bőtermő, más része a határnak vizenyős, s áradásoktól szenved; harmadik része a határnak szép tölgyes erdőből áll, mellyben sok szarvas, őz, fáczány és nyúl tanyázik, a vaddisznókat az uraság mind inkább pusztíttatja. A lakosok híres, de kevés dohányt termesztenek, télen pedig ölfavágásból sok pénzt kapnak. Az idevaló tölgyfák igen tömöttek s nehezek, ugy hogy a vizben könnyen leülnek, mellyre nézve az itteni Körös medre rakva van illy elmerült tölgyfa derekakkal, annyira, hogy benne halászni csak meritő hálókkal s szigonyokkal lehet. Földesúr:. gr. Wenkheim Ferencz.”

 

Ezt olvasva a 19. század közepén nem egy szegény település képe rajzolódik ki előttünk. Az említett földbirtokszerkezeti változások azonban társadalmi lecsúszást eredményeztek a 20. század 30-as éveire.

 

Egy kis statisztika Illyés Gyulától az 1930-as évekből:

 

„Ezek szerint a lakosok pontos száma 1930-ban 6469, közülük nő 3255, férfi 3214, magyar 6438, református 5133, katolikus 1069, evangélikus 150, görögkeleti 67, izraelita 17, görögkatolikus 9, hatévesnél idősebb analfabéta 682. Lakóház van 1330; kő- vagy téglaépítményű összesen 67, a többi vályog vagy sár. Van a községnek külterülete is – távolabb eső falurészek, ezeken 1409 lélek él. A falu összes lakosa így tulajdonképpen 7878.”

Településkép az író kezéből: 

 

„Ez az utca nyílegyenes, széles: vagyis jobbágytelepülés, a hosszú, katonás rendben sorakozó házak helyét a grófi tiszttartó mérhette ki. Az utca szép, egészséges. Teljes szélességben bokáig érő s most az őszi párában üdén csillogó fű veri fel, kocsinyom annyi sincs rajta, mint takarodáskor a tarlón, csodálkozva nézem.”

 

Végül egy érdekes anekdota, mely a korabeli doboziak értékrendjét mutatja:

 

„A kegyelmes úr (a gróf) épp a kastélykertben sétált, az úton összetalálkozik egy sereg napszámossal, lehettek vagy ötvenen, a gazdatiszt valami munkára vezette őket, oda a kertbe. Az emberek némán mennek el a kegyelmes úr mellett, az ötven közül senki sem köszön neki, véletlenül sem. A gazdatiszt fölháborodik (ő persze köszönt), s egy kicsit arrébb ráncba akarja szedni az embereket. – A kenyéradó gazdátok, így, úgy s a többi! Az emberek csodálkozva néznek rá, végre az egyik kiböki, szíves felvilágosításképp:

 

– Egyedül volt! Mi meg egész csapat. Neki kellett volna köszönni. Tudjuk mi, mi az igazi tisztesség!

 

Ők tudják, s ma is konok szigorral ragaszkodnak hozzá. Egy szempillantás alatt fölmérik, hogy két szemben haladó csoport közül melyikben vannak többen, melyiknek kell a köszönésre várni. Egy ember megsüvegeli a tiszteletest. De ha kettő jön, akár két koldus, akkor már a tiszteletesnek kell először a kalapjához nyúlni.”

 

(Illyés Gyula: Lélek és kenyér)

A kutatás

A  Lélek és kenyér szövegéből, melyet Illyés Gyula írt, az derül ki, hogy nem egyetlen ember végezte a dobozi vizsgálatokat, hanem egy egész csapat. A testi vizsgálatokban orvos, illetve a táplálkozási programban diétás nővér is közreműködött. Illyés könyve szerint a gyermekek testi állapotát részletesen vizsgálták, miközben a lelki vizsgálatokat Kozmutza Flóra végezte.

Az 1938 és 1942 között végzett, több éven át ismételt vizsgálatsorozat keretében mintegy 150 iskolás gyermek fejlődését követték nyomon. A kutatás egyik sajátossága az volt, hogy a gyermekek meghatározott időszakon keresztül rendszeres, kiegyensúlyozott étkezésben részesültek, így a kutatók összehasonlíthatták testi és pszichés fejlődésüket az országos és helyi átlagokkal. A testi változásokat szakorvosok vizsgálták: többek között a testmagasságot, a testsúlyt, a tüdő állapotát, valamint a fogak, a szem és a haj fejlődését is figyelemmel kísérték.

 

Szondi-módszer: sorsanalízis

 

A vizsgálatnak volt gyógypedagógiai-pszichológiai aspektusa is, melyeket Kozmutza Flóra végzett.  A lelki és szellemi képességek feltérképezésére többféle pszichológiai módszert alkalmazott. Ilyen volt például a Szondi-teszt,  melyet Szondi Lipót (1893–1986) magyar pszichiáter dolgozott ki. Ez egyfajta sorsanalízis. Elmélete szerint az ember döntései mögött öröklött ösztönhajtóerők állnak. Az általa kifejlesztett tesztben a vizsgált személy 48 fényképet lát,  melyek közül a számára rokonszenves és ellenszenves arcokat kell kiválogatnia az illetőnek. Az így kapott választási mintázatból a pszichológus következtet a rejtett vonzalmakra és elhárításokra, melyeket az öröklött, rejtett ösztönök irányítanak.  Ezek alapján rajzolják fel ún. ösztönprofil struktúrája rajzolja ki a személyiség dinamikáját.

Természetesen a modern pszichológia és pszichiátria nem tekinti megalapozottnak ezt a módszert, ma már pszichológiatörténeti érdekességként tekinthetünk rá.

 

Rorschach-teszt

 

Hermann Rorschach (1884-1922) svájci pszichiáterről, értelemszerűen a teszt megalkotójáról kapta nevét ez a vizsgálati módszer. Kozmutza József Attilán és Illyés Gyulán is ezt a tesztet végezte el megismerkedésükkor. A teszt mindenki számára ismerős lehet. A vizsgálat során tíz, szimmetrikus tintafolt ábrával dolgozunk, ezek  fekete-fehér, színes és árnyalt formában láthatóak. A vizsgálati személy elmondja, hogy mit lát a képen, ebből kiderül, hogy milyen alakokat, mozgásokat, tárgyakat, jelenségeket vagy helyzeteket idéz fel benne az ábra.

 

A vizsgálat értékelése során nemcsak a tartalom, hanem a kifejezésmód is számít, valamint az asszociációk sorrendje, a reakcióidő, és egyéb mikrojelenségek, melyekre figyelnie kell a pszichológusnak. A kapott eredmények elméletileg a gondolkodásmód, az érzelmi élet  jellemzőit és sajátosságait tárják fel. Napjainkban azonban csak kiegészítő vizsgálatként alkalmazzák a személyiségstruktúra felállítása  során. 

 

A vizsgálat célja

 

A már említett módszereket  Binet–Simon- és Cser-féle vizsgálatokkal is kiegészítette a gyógypedagógusnő, aki felthetően a  Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratóriumi munkájától nem függetlenül, Szondi Lipót útmutatásai szerint végezte el ezeket a kutatásokat. Bár tény, hogy szabadidejét. 4 éven át a nyári szabadságát töltötte itt, ahogy Illyés is munka mellett járt le Dobozra. Kozmutza Flóra a Szondi-féle teszt mellett a Rorschach-módszerrel is arra törekedett, hogy az egyes gyermekek lelki működéséről minél árnyaltabb képet kapjon. A kézírásos feljegyzések, a részletes tesztkitöltések és a válaszok pontos rögzítése azt mutatják, hogy a kutatásban fontos szerepet kapott az egyéni sajátosságok megőrzése.

 

A dobozi vizsgálatsorozat így nem egyszerűen egy táplálkozási kísérletként értelmezhető. Sokkal inkább olyan komplex kutatásként, amely a gyermek fejlődését testi, értelmi és lelki szempontból egyszerre próbálta megragadni. Kozmutza Flóra munkája ebben az értelemben egyszerre volt pszichológiai, pedagógiai és társadalomtudományi jelentőségű: azt vizsgálta, hogyan formálódik a gyermek személyisége, képességei és testi állapota egy adott környezetben, és milyen összefüggések tárhatók fel ezek között. 

 

Illyés Gyula a Lélek és kenyér című munkájában dolgozta fel a dobozi kutatást. Ő ekkor már a népi írók mozgalmának vezető személyisége volt, és 1936-ban, a dobozi kutatás előtt jelent meg a Puszták népe című szociográfiája. Már a könyv alcíme is jelzi, hogy milyen irányban tér el az a megszokott szociogfáfiáktól: Kozmutza Flóra értelmességi- és ösztön-vizsgálataival. 

 

Így került tehát Kozmutza Flóra Doboz településre, és így töltött ott 4 nyarat Illyés Gyulával, hogy összeszövődjön a korabeli modern pszichológia és pedagógia a szociográfiával egy olyan korban, amikor a tudományok még nem építettek éles határt maguk köré. 

Források:

 

TUBA BLOG
Scroll to Top