Polgár rövid története

A kétarcú Balatonfűzfő

Négy érdekesség a városról

  • Blog

Balatonfűzfő viszonylag új település, legalábbis ezen a néven. Története, fejlődése részben korrelál a többi Balaton-parti városéval, azonban látványos eltéréseket is találunk. Éppen ezért neveztük a város kétarcúnak, mint Janus istent – bár talán kettőnél is több arca van. A Balatonfűzfőről szóló érdekességek, melyeket most bemutatunk, közelebb visznek minket ahhoz, hogy kicsit jobban megismerjük a település valódi karakterét.

1. Fűzfőpusztából Balatonfűzfő

A Veszprémvölgyi apácamonostor alapító oklevelében említették először Fűzfőt, Fűzfőpuszta néven.  A Vörösberény és Balatonkenese közötti területen elterülő puszta egy patakról kapta a nevét. Balatonfűzfő települést ezen a néven 1933-ban említették először, mikor egy belügyminiszteri rendelet engedélyezte a Balatonfűzfő üdülőtelep megnevezést. 1958-ban lett önálló település. Így jogi értelemben a Balaton második legfiatalabb települése.

„Körrendelet Balatonfűzfő üdülőhely megnevezés engedélyezése tárgyában. 

Az enyingi és veszprémi járások főszolgabiráinak, Vörösberény, Papkeszi és Balatonkenese községelöljáróságainak, valamint a vármegyei Hivatalos Lap utján valamennyi alárendelt hatóságnak.

Tudomásulvétel végett közlöm, hogy a m. kir. belügyminiszter úr 217.366 —1933. XV. számú rendeletével Balatonfüzfőüdülőhely megnevezést engedélyezte ésegyúttal az 1929. évi XVI. t. c. 14. §-a alapján Balatonfüzfőüdülőhelyen az üdülőhelyi bizottság feladatkörének ellátását a Balatonfüzfői Fürdőtelep Egyesület választmányára ruházta. A miniszteri rendelet másolatát az enyingi és veszprémi járások főszolgabiráinak, valamint Vörösberény, Papkeszi és Balatonkenese község elöljáróságának e körrendeletévi mellékleteként kiadom. Balatonfüzfőüdülőhely területe Vörösberény, Papkeszi és Balatonkenese községek határának az engedélyezett belügyminiszteri rendeletben megállapított részére terjed ki.”

2. Újkeletű nyaralótelep

A nyaralótelep 1933-ban alakult meg jogilag, de az üdülőhely közelében újonnan alapított gyárak és dolgozóiknak létrehozott lakótelepek is voltak. Milyen volt maga a telep, amely jól illeszkedik a Balaton korabeli fejlődésének mintázatába?  Egy  1933-as leírás így festi le Balatonfűzfőt:

 

„A Balatonnak ez a legfiatalabb, de egyben a fejlődés útján legrohamosabban haladó fürdő- és nyaralója méltán megérdemli az illetékes körök segítését további fejlődésének lehetőségeihez. (…) Ott, ahol egy év előtt még kaszálók és tarmezők nyújtózkodtak, ma a legszebb stílusban épült, modern felszerelésű 35 villa, minden kényelmet felölelő emeletes, 32 egy- és kétszobás Balaton-szálló,160 négyszemélyes kabin, százméteres homokos strand, pompás, olajozott autóutak, olcsó és elismert kiváló magyar konyhájú szállodai- és strand étterem és a hegyoldali erdő várja a pihenőket, nyaralókat. De csak várja, mert nem tudnak reklámmal dolgozni. Egész Fűzfő magán viseli a szolidság, családiasság jellegét. Itt nemcsak a társaság válogatott és finom, hanem a strandélet is, így indították és úgy akarják fejleszteni, hogy Balatonfűzfő méltóan tudjon Földvár mellé állani. Egyévi fejlődésével megmutatta életképességét és rohamos előretörését bizonyítja az az áldozatkészség, hogy most is egész villasorok vannak épülőfélben. A part egyik legszebb pontján épül a „Bazárház”, melynek földszintjén üzletek, emeletén pedig egy újabb 40—50 szobás szálloda, étterem és a létesítendő Yacht Klub helyiségei lesznek.Súlyos pénzeket ölnek bele a fejlesztésbe, hogy egyik legszebb helyévé varázsolják a fürdőtelepet és ugyanakkor alig jöhet számításba a látogatottsága.”

71-es út Balatonkenese és Balatonfűzfő között 1942-ben, háttérben a Fűzfői-öböl és Balatonalmádi.

forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

3. Balatonfűzfő mint ipari központ

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés jelentős korlátozásokat írt elő Magyarország számára a hadianyaggyártás területén. A magyar államnak ezért olyan megoldásokat kellett keresnie, amelyek biztosították a stratégiai fontosságú iparágak fennmaradását. Ennek részeként született döntés a magyaróvári lőporgyár áttelepítéséről. Az új helyszín kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: távol kellett esnie az új országhatároktól, megfelelő vasúti kapcsolatokkal kellett rendelkeznie, ugyanakkor a sűrű erdők természetes védelmet nyújtottak a kíváncsi tekintetek és – egy esetleges háború esetén – a légi felderítés elől. Mindezeknek Fűzfő-puszta kiválóan megfelelt. Érdekesség, hogy ezekből az okokból nem lehetett Balatonfűzfő üdülőtelep két világháború között épült modern templomának tornya: túlságosan figyelemfelkeltő lett volna.

1922-ben megkezdődött a Magyar Lőporgyári Rt. új üzemének építése.  A gyár működését a korszak legmodernebb technológiáira alapozták, ami jelentős energiaigénnyel járt. Ennek kiszolgálására saját erőtelepet építettek, amely azonban jóval nagyobb teljesítményre volt képes annál, mint amire kizárólag a lőporgyártásnak szüksége volt. Ez a többletkapacitás később lehetővé tette, hogy új iparágak is megtelepedjenek a területen.

A fejlesztések következő fontos állomását a papírgyártás megjelenése jelentette. 1927-ben megalakult a Hazai Papírgyár Rt., amely 1929-ben indította el termelését. A papírgyár létrehozása jól mutatta, hogy a beruházás ekkorra már messze túlmutatott eredeti hadiipari céljain. A lőporgyártás mellett fokozatosan megjelentek a vegyipari termékek, lakkok, műgyanták és más speciális anyagok előállítására irányuló fejlesztések is. A vállalat tevékenységi körének kiszélesedését szimbolizálta az 1928-as névváltoztatás is: a Magyar Lőporgyári Rt. ettől kezdve Nitrokémia Ipartelepek Rt. néven működött tovább.

Az ipartelep különlegességét azonban nemcsak gazdasági jelentősége adta. Már a kezdetektől tudatos településtervezési koncepció alapján épült ki. A gyár nem elszigetelt üzemként működött, hanem saját lakóteleppel, közintézményekkel és szolgáltatásokkal rendelkező ipari közösségként. Az üzem építészeti kialakításában meghatározó szerepet játszott Mátrai (Gottwald) Gyula, aki a Péti Nitrogénműveknél szerzett tapasztalatait is felhasználta a tervezés során. Stílusában is különleges ipartelepet hozott létre a tervező.

A Fűzfői Papírgyár, 1930
Fotó: Fortepan/Simon Tibor

4. Tudomány & Balatonfűzfő: A Balaton csillagvizsgálója

Balatonfűzfőn a tudomány is jelen van. Főképpen a Balaton csillagvizsgáló formájában. A létesítmény alapításának története tanulságos számunkra, és összefonódik a város sajátos múltjával. Ugyanis Balatonfűzfő ipartelepének köszönhetően jelentek meg tudományos érdeklődéssel felvértezett mérnökök a városban. Szemléletük, az innováció támogatása és a csillagászat szeretete helyben táptalajra talált.

 

Bencze Sándorról és Lendvai Lászlóról van szó. Mindketten 1961-ben kezdtek el dolgozni a Nitrokémiánál. Az is közös volt bennük, hogy  jelentős csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Szerencsés módon felfedezték, hogy a gyár mérnökei, tanárai, szakoktatói és dolgozói között komoly érdeklődés mutatkozik a természettudományok iránt. Bencze Sándor személye különösen meghatározó volt a kezdeti időszakban. Fűzfőre érkezése előtt, 1956 és 1959 között a szombathelyi Gothard Jenő Csillagvizsgáló Intézet vezetőjeként dolgozott, ahol nemcsak tudományos munkát végzett, hanem jelentős szerepet vállalt a Gothard-hagyaték megmentésében, a csillagvizsgáló felújításában és a hazai amatőrcsillagász-mozgalom szervezésében is. Megfigyelőcsoportja napfoltokat, mesterséges holdak átvonulásait és változócsillagokat vizsgált. 

 

A helyi csillagászati élet megszervezésében fontos szerepet játszott Huszák György vegyészmérnök is. Az ő közreműködésével a Nitrokémia fenntartásában működő Beloiannisz Művelődési Házban 1962–1963-ban csillagászati szakkör indult. 

 

A szakkör tagjai hamarosan elhatározták, hogy saját bemutató csillagvizsgálót építenek. Ez jól illeszkedett az országos folyamatokhoz, hiszen az 1960-as években Kulin György, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatója vezetésével jelentős lendületet vett a magyar amatőrcsillagász-mozgalom. Ebben az időszakban országszerte alakultak csillagászati szakkörök és bemutató csillagvizsgálók, amelyek létrejöttét gyakran nagy iparvállalatok támogatták. A fűzfői közösség is felvette a kapcsolatot Kulin Györggyel, aki szakmai tanácsokkal segítette munkájukat, és rendelkezésükre bocsátotta egy 30 centiméteres tükrös távcső tervrajzát is. Az együttműködés azonban nem merült ki a műszaki segítségnyújtásban. Az Uránia közreműködésével előadásokat és tanfolyamokat szerveztek, amelyek során a szakkör tagjai felkészültek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat levelező csillagászati vizsgájára. A sikeres vizsga után hivatalos előadói jogosultságot szereztek, mellyel csillagászati ismeretterjesztő előadásokat  tarthattak. Végül összefogással, a Fűzfői Papírgyár, a Nitrokémia Ipartelepek, valamint a Járási Tanács és a Megyei Tanács segítségével felépült maga a csillagvizsgáló is, mely a mai napig működik. 

Balatonfűzfő arculatát és történetét a két világháború közötti üdülőtelep és egy rejtélyesen telepített ipartelep kettőssége határozta meg. A 20. század során ez a két, különböző jelleg kölcsönhatásban alakította ki a mai Balatonfűzfőt. 

Források:

 

TUBA BLOG
Scroll to Top