Cholnoky Jenő, a Balaton kutatója

Siófok, Balaton és egy akadémikus földrajztudós

Cholnoky Jenő (1870–1950) a magyar földrajztudomány egyik legsokoldalúbb, legizgalmasabb alakja volt – az a tudós, aki egyszerre volt terepen sáros csizmájú kutató, térképek fölé görnyedő elemző elme és szenvedélyes ismeretterjesztő. A legtöbben mint a Balaton kutatóját ismerik, de pályája ennél jóval kalandosabb és különlegesebb.

Életútja

Veszprémben született 1870-ben. A veszprémi piaristáknál kezdte meg középiskolai tanulmányait, de a Pápai Református Kollégiumban érettségizett. Már középiskolás korában a földrajz szerelmese volt, de apja nyomására végül mérnöki diplomát szerzett. Lóczy Lajossal kötött ismeretsége hatására azonban idővel visszasodródott a földrajzhoz, és csatlakozott a Magyar Földrajz Társaság Balaton Bizottságához. Több limnológiai (tótan) munkát írt. Ekkor kezdett el a Balatonnal foglalkozni.

De a távoli világok is érdekelték: hosszabb kutatóutat tett Kínában, ahol nemcsak földrajzi megfigyeléseket végzett, hanem kulturális és társadalmi jelenségeket is dokumentált. Az akkoriban még alig ismert belső-ázsiai térségekről olyan szemléletes beszámolókat írt, amelyek tudományos értékük mellett olvasmányos stílusuk miatt is népszerűek lettek.

Miután hazatért, kinevezték a Budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékének adjunktusává,1903-ban doktori fokozatot szerzett földrajzból és húsz éven át tanított ,általános természeti földrajzot, regionális földrajzot, geomorfológiát itt. 1920-ban Cholnoky a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

Miért fontos a munkája Siófok és a Balaton számára?

 

Életpályája során sok mindennel foglalkozott, földfelszínnel, futóhomok vizsgálatokkal, Magyarország földrajzával, és általános ismeretterjesztő földrajzi munkákkal. A Balaton kutatása azonban hangsúlyos helyet foglal el a tudós szakmai hagyatékában, Cholnoky ezen a területen úttörő volt. A tó vízmozgásait, hullámzását, partformáló erejét vizsgálta. Ekkoriban még a modern limnológia (tótudomány) gyerekcipőben járt. Tudományos munkája több szempontból is kulcsfontosságú volt Siófok és a Balaton jövője szempontjából.

 

A hullámzás és partvédelem megértése:  Cholnoky kimutatta, hogy a Balaton sekély tóként különösen érzékeny a széljárásra, és a hullámzás komoly partromboló hatással bír. Ez alapvető volt a siófoki kikötő és a parti létesítmények tervezésénél. A mai partvédő művek és szabályozások elméleti alapjai részben az ő megfigyeléseire vezethetők vissza.

Vízszintszabályozás tudományos háttere: A Balaton vízszintjének szabályozása – amely Siófok gazdasági és turisztikai életének alapja – csak a tó dinamikájának alapos ismeretében működhet. Cholnoky hangsúlyozta, hogy a vízszint mesterséges beavatkozásai hosszú távú geomorfológiai következményekkel járnak.

 A Balaton élő rendszerként való értelmezése: Nemcsak a fizikai folyamatokat, hanem a tó egész ökológiai rendszerét egységként szemlélte. Ezzel megelőzte korát: ma ezt integrált vízgyűjtő-gazdálkodásnak neveznénk.

 

Cholnoky Jenő szórakoztató és olvasmányos stílusban publikált. Például így vezette be a balatoni szélről szóló fejezetét egyik meghatározó munkájában,  az 1937-ben kiadott Balaton-ban:

 

Amikor ezt a fejezetet írom itt az egyik kedves balatonfüredi penzióban, zúg az északi szél a fenyők ágai közt, remeg a ház minden ablaka, ajtaja. Hirtelen tört ki, nem is volt nagyon felhős az ég, de egész nap rekkenő hőség, szélcsendes, nyomasztó fülledtség ült a fürdőhelyen. Az emberek tikkadtan kerestek valami árnyékos helyet, a nők majdnem ruha nélkül éltek vissza a hőség következtében engedélyezett pongyolasággal. Este 6 óra tájban aztán a Riviéra fölött emelkedő hegyek mögött jellemző szélfelhők jelentek meg, a vihar jelző ágyúk megszólaltak s csakugyan egy negyed óra múlva dühös rohammal indult meg az északi szél, porfelhővel homályosította el a levegőt s aztán haragos, sötét színűre borzolta a tavat s bizonyosan több kárt is tett.

Öröksége

Cholnoky Jenő munkássága hozzájárult ahhoz, hogy jobban megértsük a Balaton működését.  Siófok fejlődése – kikötő, partvédelem, turizmus – elképzelhetetlen lett volna a tó fizikai működésének ilyen mélységű feltárása nélkül. Ezért Siófok különösen büszkén ápolja Cholnoky Jenő akadémikus emlékét. A szerző digitalizált művei itt olvashatóak.

Scroll to Top