Tudtad Tarpáról, hogy …?
Töredékek Tarpa történelméből
- Blog
Tarpa község is a Tudománybarát Település Mozgalom büszke tagja. Nézzünk néhány érdekességet a településről és leghíresebb szülöttéről, kilépve a tankönyvek világából.
1. Tudtad, hogy nem minden jobbágy volt szegény, és Esze Tamást sem biztos, hogy így jellemeznénk?
Az Esze család a 16. század végén tűnt fel az összeírásokban. Esze Tamás azonos nevű nagyapja még jómódú, hatökrös gazda volt. Az adóösszeírások szerint a későbbi kapitány Esze Tamás apja már nincstelen volt. Ennek több oka is lehetetett: valahogy elveszett az öröklött vagyon. Ám a kuruc brigadéros Esze Tamás, a történelemkönyvekből ismert hadvezér-kapitány saját ökörrel fuvarozó, sókereskedő volt. Ez egyáltalán nem hangzik úgy, mint egy népmesei szegénylegény éhező sanyarúsága, ugye?
Fontos kiemelnünk, hogy nem minden jobbágy szegény, mert a jobbágyság egy jogi- társadalmi állapot, azon belül rendi státusz, nem pedig anyagi helyzet jelölő. Ennek ellenére a jobbágyi terhek és sok más egyéb okból a rendi kor nem nemesi vagy nem polgári rangú rétegeinek sokkal nehezebb volt anyagilag építkeznie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden jobbágy szegény lett volna. Ráadásul a rendelkezésünkre álló történelmi források tükrében Esze Tamás egy gyors gondolkodású, tehetséges kereskedőnek, mai szemmel nézve vállalkozó szemléletű embernek mondható. A körülötte kialakult mítoszoknak közük van a romantizáló vagy éppen politizáló történetírói előzményekhez, ahol valamilyen irányba (akár épp a szegényparaszt vezető szerepébe billentve) igyekeztek ábrázolni a karaktert. Azt az embert, aki minden idealizált és konstruált máz nélkül önmagában is éppen elég figyelemreméltó karakter.
2. Tudtad, hogy Tarpa mezőváros kivételes helyzetben volt 1711 után, méghozzá az Esze Tamás iránti tiszteletből?
Maga Rákóczi Ferenc már a szabadságharc alatt, 1708-ban hajdújogokkal ruházta fel Tarpa mezővárost, méghozzá azért, mert elsők között fogtak fegyvert a hazájukért. Rákóczi eltörölte Tarpán a jobbágyszolgáltatásokat. A szabadságharc eleste után a Károlyi család lett Tarpa birtokosa. Ők pedig a tarpaiak, és vezetőjük, Esze Tamás iránti tiszteletből nem kényszerítették robotra a tarpai jobbágyokat, akik szabadon költözhettek, taksában adózhattak, és a hitéletükbe sem szóltak bele. Így tehát a hazáért harcoló tarpaiakat új földesuruk is megjutalmazta, ennek a kiváltságos helyzetnek köszönhetően pedig Tarpa mezőváros gazdasága szépen virágzott. Fényes Elek 1851-ben ezt írta Tarpáról:
„Tarpa: magyar mezőváros Beregh vármegyében, ut. p. Beregszászhoz délre 2, a Tiszához 1/4 mfdnyire: 10 r. kath., 2253 ref. lak. (10 római katolikus és 2253 református család lakja) Ref. anya templomát meg a Báthoriak épitették. Határa részint agyagos, részint fekete föld, sem szárazságot, sem sok essőt nem kiván, s csak mérsékletes időben alkalmatos a termésre; kaszálói jó szénát teremnek; a Tisza mentiben szép gyümölcsösöket; a város maga tulajdon erdőt bir, melly Nagy-Erdőnek neveztetik. Ezen erdőben van egy köves hegy, szőlővesszőkkel s cseresznyefákkal beültetve, s tövében folyik a Borsavától kiszakadt Szipa vize. Az uraságnak is van 2 külön darab erdeje Téb és Kőrös nevű. F. u. gr. Károlyi. Ezen város 1832/6-iki országgyűlés óta törvényesen Bereghez csatoltatott, cserébe adván Szathmár vmegyének Dobos falut.”
A Fényes Eleknél említett gyümölcstermesztés, sőt, szőlészet-borászat is a vásártartási és piactartási joghoz kapcsolódik. A termény eladásának lehetősége motiválta a helyieket a gyümölcstermesztésre. Egyébként Tarpa már 1664-től mezőváros volt, azonban lakói sokkal jobb helyzetben voltak, mint más magyar mezővárosok jobbágyai. Ennek is köszönhető a település több évszázados fejlődése.
3. Tudtad, hogy Tarpa református templomában középkori falfestményeket találtak?
Gyakran előfordult Magyarországon, hogy a reformáció terjedésével protestáns hitre térő települések egykori katolikus templomait más felekezet kezdi el használni. Ez történt a tarpai református templommal is, mely eredetileg egy középkori római katolikus templom volt. A XVIII. században ezt a templomot építették át. Bár valójában nem tudjuk pontosan, melyiket, mert egy 1333-ban keletkezett forrás említ egy Szent András templomot, azonban az átépített református templom elemeiben egy 14. század végén- 15. század elején épült gótikus templom maradványai sejlettek fel. Ebből az időszakból találtak freskókat a templomban 1938-ban, de a feltárásuk csak 1981-83-ban következett be.
Ezek a képek Sárkányölő Szent Györgyöt, Jézus halálát, valamint Szent Mihályt ábrázolják.
A három Tarpával kapcsolatos érdekesség egy-egy mozaik a település történetéből, mégis egyértelműen rávilágít történelmének legfontosabb, a jelenét legjobban meghatározó tényezőkre.