Széchényiek Sándorfalván
Hogyan kapcsolódik Sándorfalva az Akadémia alapítójához?
- Blog
Sándorfalva bizonyos tekintetben eltér a legtöbb magyar településtől. Hogy mire gondolunk? Alapításának különös történetére. Hogy hogy kapcsolódik ide a Széchényi család?
Sándorfalva alapítása
Egy település megalapításának története ritkán annyira drámai, mint Sándorfalva születése. Minden az 1879-es szegedi árvízzel kezdődött, amikor emberek ezrei veszítették el otthonukat, és szó szerint a semmiből kellett új életet kezdeniük. Ebben a helyzetben lépett színre Pallavicini Sándor, aki birtokának egy részét bérbe adta a hajléktalanná vált családoknak. Az akkor még puszta, homokos terület lakott településsé vált. Az első telepesek száma ugyan csak néhány száz fő volt, de negyedszázad alatt már több ezer ember talált itt új otthonra.
1904-ben, Sándorfalva alapításának 25. évfordulóján nagy ünnepséget rendeztek a faluban. Erről a Szeged és vidéke helyszíni tudósítója számolt be:
Vasárnap zászló- díszbe öltözött a szomszédos kis Sándorfalva néhány házsora. A fehérfalű házikókat még tisztábbra meszelték, a falak alját újra befestették pirosra, a kis ablakba pedig az ottani szokás szerint csupa piros almát raktak dísz gyanánt– írta a lap. A csongrádmegyei Sándorfalva község október 16-án, vasárnap nagy ünnepségek között ülte meg fönnállásának negyedszázados évfordulóját. A virágzó alföldi község lakossága a szegedi árviz elől menekült az akkor még puszta, homokos területre, ahol Pallavicini Sándor őrgróf, a Csongrád- megyében levő száznégyezerholdas hitbizomány ura, 600 katasztrális holdat adott bérbe megművelés végett a hajléktalanoknak. S bár 1879-ben, az árviz alkalmával alig néhány száz főnyi csoport telepedett le a mostani Sándorfalván, ma már 5000 törzsökös magyar él az uradalomból kihasított termő földön.
A cikkben az alapító Pallavicini Sándor őrgfófot is idézik: Rövid szavakban nyilvánítom csak érzelmeimet. Nagyon meghat ez a szép ünnepély és megtisztelve érzem magamat, hogy a község a díszpolgársággal kitüntetett. Visszaidézem emlékembe a 25 év előtti jelenetet, amikor az árvíz menekültjeit a Tisza töltésén láttam zokogni. Akkor támadt az a gondolatom, hogy a szegedi hajléktalanoknak menedéket adok. Én és azok, akik elsőknek jöttek ide, már megöregedtünk a lefolyt 25 év alatt, de itt vannak helyettünk a fiaink, akik tovább haladnak az általunk megkezdett utón. Kijelentem önöknek ez alkalommal, hogy úgy, mint a múltban, ezután is bátran fordulhatnak hozzám bajukban, én segítségükre leszek. £ szép nap emlékére egy teljesen fölszerelt óvodát adok a községnek, hogy ezzel is elősegítsem gyermekeik nevelését. Amikor köszönetét mondok a kitüntetésért, ígérem és fogadom, hogy halálom napjáig a községre gondolok. Isten éltesse Sándorfalva lakosságát!
A Pallavicini család
A sándorfalvi történet hátterében egy rendkívül régi és nemzetközi jelentőségű család áll. A Pallavicini család eredete Itáliába nyúlik vissza, és már a középkorban meghatározó szereplői voltak az európai politikának és hadtörténetnek.
A család tagjai között találunk hadvezéreket, művészeket, diplomatákat, bíborosokat, sőt genovai dozsékat is. A lombardiai gyökerektől indulva a család évszázadok alatt Ausztriában, majd Magyarországon is megvetette a lábát. Az Ausztriában és Magyarországban honos Pallaviciniek a genovai ágról származtak.
Pallavicini Károly volt a magyarországi ág alapítója, ő Genovában született és belépett az osztrák hadseregbe 1742-ben, felesége Zichy Leopoldina grófnő volt, fia pedig Eduárd, aki anyján keresztül a mintszent-algyői (a mai Mindszentre utal a név) hitbizományi uradalom tulajdonosa lett. A magyarországi ág megerősödése Pallavicini Eduard nevéhez köthető, aki a 19. század elején honosítást nyert Magyarországon, és kiterjedt uradalmak birtokosa lett. Az ő elsőszülött fia volt Pallavicini Sándor, Sándorfalva alapítója.
Hogyan kerülnek Sándorfalvára Széchényiek?
Most pedig leleplezzük a nagy rejtélyt: Milyen kapcsolatban állnak Sándorfalva alapítói az MTA alapítójával?
A megoldás: a Sándorfalvát megalapító Pallavicini Sándor felesége Széchenyi István rokona volt. Hogy pontosan milyen szál fűzte össze Széchényi Irmát és Széchenyi Istvánt? Nézzük!
A korábban idézett cikkben egy meglepő utalást is találunk:
„… a hitbizomány tulajdonosának felesége a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf unokája, Széchenyi Imre gróf leánya.”
Ez az állítás igencsak meglepő. Ugyanis Széchenyi Istvánnak nem volt Imre nevű fia. Széchenyi Lajosnak, a testvérének, 1825-ben született egy Imre nevű gyermeke, akinek viszont nem volt Irma nevű leánya; ráadásul, ha erről az Imréről lenne szó, akkor sem lenne a szóban forgó, rejtélyes Pallavicini feleség Széchenyi István unokája.
A fő kérdés, hogy ki ez a Széchenyi leszármazott, ki az a grófnő, aki végül Sándorfalva egyik alapítója lett? Kiről beszélünk?
Széchényi Mária Irma Karolina Felíciáról, aki 1855-ben született Sopronban Sárvár-Felsővidéki Széchényi Kálmán és Grünne Karolina gyermekeként. A szemfülesek már észrevehették, hogy a bejegyzés címében is Széchényi és nem Széchenyi név szerepel. Ennek az az oka, hogy Széchényi Kálmán Széchenyi István testvérének, Széchényi Pálnak a gyermeke volt. Így tehát Széchényi Irma apjának a nagybátyja volt az Akadémia alapítója. Dédnagyapja pedig Széchényi Ferenc, akinek a nevéhez az Országos Széchényi Könyvtár köthető, ő volt Széchenyi István, Széchényi Pál (Irma nagyapja) és Széchényi Lajos édesapja.
Egyébként gróf Sárvár-Felsővidéki Széchényi Mária Irma 1876. június 20-án ment feleségül Pallavicini Sándor őrgrófhoz. Gyermekeik pedig Pallavicini Károly és Alfonz voltak. A Széchényi családfákon Mária keresztnévvel szerepel.
Így kapcsolódik tehát Sándorfalva az Országos Széchényi Könyvtárat alapító Széchényi családhoz, valamint az MTA-t alapító Széchenyi Istvánhoz.
Végső soron tehát a város története nemcsak egy település születéséről szól, hanem családi kapcsolatok hálójáról is. Egy árvíz nyomán létrejött falu, egy olasz eredetű főnemesi család és a magyar reformkor egyik legjelentősebb dinasztiája ér itt, Sándorfalván össze.