Romantika, tudomány és kastélyok: három érdekesség Pécelről
Három olyan érdekességet hoztunk, ahol a tudomány vagy az irodalom hétköznapi, olykor romantikus módon jelenik meg. A metszéspontjuk pedig mi más lenne, mint Pécel.
- Blog
- Fun fact
- Pécel
1. A péceli Ráday-kastélyt a gödöllői Grassalkovich-kastély mintájára építhették
A Ráday család Ráday Pál 18. század eleji házassága révén jutott hozzá Pécel egy részéhez. Az új család birtoklásával új irányt vett a település története. Pál fia, Ráday Gedeon 1782-ben emelkedett grófi rangra, ez volt a motivációja: egy, a rangjának megfelelő presztízsű kastély építése. Pontosabban egy, már meglévő épület kastéllyá alakítása.
Borovszky Samu szerint ezért Ráday Gedeonnak kifejezetten célja volt, hogy a katolikus nagybirtokos főúri Grassalkovich család impozáns kastélya legyen a minta. Az idézett szerző szerint még maga II. József is meglátogatta a kastélyt.
A valóság az, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy a Ráday család kifejezetten le szerette volna másolni a gödöllői, ekkor még nem királyi kastély megjelenését. Az viszont tény, hogy a Ráday-kastély átépítését tervező Mayerhoffer András ugyanaz az építész, aki a Gödöllői Grassalkovich-kastélyt tervezte. Az is bizonyos, hogy a Mayerhoffer által tervezett kastélyok építészeti jellegzetességei azonosak, ezek erősen utalnak a tervezőre. Ilyen az U-alakú elrendezés, erősen kiemelt középrész, melyből a szárnyak nyílnak. A péceli kastély átépítését inkább úgy kell értelmeznünk, hogy egy felemelkedő nemes felkért egy felkapott, divatos építészt, aki a környéken (Gödöllő) már bizonyított, hogy hozzon létre egy reprezentatív úri lakot.
A salzburgi születésű Mayerhoffer egyébként a rokokó építészet, sőt, a hazai barokk kastélyépítészet kiemelt alakja. Nevéhez kötődik még a Nagytétényi kastély, a szintén Grassalkovich hatvani kastély, továbbá több kálvária és barokk templom is. Például a szentendrei Blagovestenszka ortodox templom vagy a budapest belvárosi szerb templom is.
2. Jókai Mór és Laborfalvy Róza nászlakomája Pécelen volt- de mi a helyzet az esküvővel?
Pécel a 18. század végétől, Ráday Gedeon munkásságától kezdve mintegy szellemi központként funkcionált. A tekintélyes könyvtárral rendelkező, művelődéshez és tudományhoz vonzódó Ráday család mindig maga köré gyűjtötte korának szellemi nagyságait. Ezt mutatja Jókai Mór és Laborfalvy Róza története is. Ugyanis 1848 augusztusában gróf Ráday Gedeon fogadta be a házasodni készülő szerelmeseket.
Jókai Mór esküvője a rekonstruált források szerint Rákoscsabán volt. Ennek az az oka, hogy a nála 8 évvel idősebb, már házasságon kívüli gyerekkel rendelkező Laborfalvy Rózával kötött házasságát nem támogatta a családja és a társaság, ezért Pest helyett egy félreeső helyet választottak az esküvő helyszínéül. A násznagy, Ráday Gedeon volt a házigazda, az ő kastélyában tartották az esküvői lakomát. De miért nem Pécelen volt az esküvő? Azért, mert a református településnek ekkor nem volt katolikus temploma, a helyi katolikusok Rákoscsabához tartoztak.
Érdekesség, hogy egy visszaemlékezés miatt sokáig Piliscsabát hitték az esküvő helyszínének. Azonban ezt a kérdést nagyon egyszerű eldönteni: meg kell nézni a házassági anyakönyveket. A mellékelt képen a bizonyíték: a rákoscsabai római katolikus egyházi anyakönyv 1848 nyarát tartalmazó oldala, pontosabban annak részlete, ahol augusztus 29-éhez bejegyezve láthatjuk Jókai Mór komáromi születésű lapszerkesztőt és a 26 (!) éves Laborfaly Benke Rózát, aki Miskolcon született. A násznagyok között pedig olvashatjuk Ráday Gedeon házigazda nevét is. Az pedig, hogy a menyasszony koránál látunk egy kis eltérést (valójában 8 évvel volt idősebb, mint Jókai Mór), azzal lehet magyarázni, hogy ebben az időszakban nem kellett a születési anyakönyv a házasságkötéshez, a kor bemondás alapján került az anyakönyvbe. Így jellemző, hogy a házasulók torzítanak a korukon.
3. Korányi Frigyes is Pécelen élt
Míg a 18. század végétől a Ráday család miatt figyeltek fel Pécelre, addig a következő század második felében más okból került fókuszba a gyönyörű kisváros. A polgárosodó Magyarországon divat lett ugyanis a szabadtéri kirándulás, a piknik, a vasútnak köszönhetően, és az agglomerációban vagy a Balatonon vett nyaralók is elterjedtek, a nemesség és a polgárság körében. Ebben az időszakban Pécel különösen népszerű célpont lett. Valamilyen oknál fogva az értelmiségi réteg figyelt fel leginkább erre a kellemes természeti környezetben található, Pest közeli településre. Korányi Frigyesnek, a tuberkolózis ellen küzdő akadémikus orvosnak is ez a lendület hozhatta meg a kedvét ahhoz, hogy Pécelen vegyen birtokot.
Ki volt Korányi Frigyes? Akadémikus, a magyar orvostudomány meghatározó alakja, a modern magyar belgyógyászat egyik megteremtője, egyetemi tanár, aki egyben a hazai tüdőgyógyászat úttörője is. Nagykállón született 1828-ban, orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, majd a szabadságharc idején honvédorvosként szolgált.
Pályáját vidéki orvosként kezdte, később azonban a budapesti egyetemen a belgyógyászat professzorává nevezték ki, ahol évtizedeken át vezette az I. számú Belgyógyászati Klinikát. Tudományos érdeklődésének középpontjában a tüdőbetegségek, különösen a tuberkulózis állt. Jelentős szerepet játszott a szervezett tüdőgondozás hazai megindításában, valamint a budakeszi Erzsébet királyné Tüdőszanatórium létrehozásában, amely a korszak egyik legmodernebb gyógyintézményének számított. Nemzetközi szinten is elismert kutató volt. Tudományos és közéleti érdemei elismeréseként bárói rangot kapott, 1884-ben pedig az MTA levelező tagja lett.
Korányi naplója szerint 1872. február 29-én vette meg a péceli birtokot. A Korányi családnak szőlészete is volt Pécelen.
Korányi Frigyes 1910-ben is emlegette a települést naplójában: „ július 25-én ültük meg forrón szeretett, imádott feleségemmel házasságunk 50. évfordulóját gyermekeink és unokáink körében Pécelen. Ezt az örömnapot megelőzőleg esett Malvinom életveszélyes, hosszan tartó influenzába, úgyhogy aranylakodalmunk összeesett az ő felépülésével és az én halálos aggodalmam megszűnésével. Isten kegyelme visszaadta boldogsáságomat”.
A péceli aranylakodalomról cikkeztek is:
Korányi Frigyes báró aranylakodalma. Örömünnepet ült KorányiFrigyesbáró, a magyar orvostudomány nagymestere, akinek nevét külföldön is a legjobbak sorában emlegetik. Mint Pécelről Írják lapunknak, Korányi Frigyes báró, a budapesti tudományegyetem nyugalmazott tanára, akire a most élő magyar orvosok legtöbbje mint tanítómesterére tekint fel, július 25-ikén ülte meg aranylakodalmát feleségével, született Bónis Malvinnal. A családi ünnepségen, amelyet a péczeli Korányikastélyban tartottak meg, nagy és előkelő rokonság volt jelen, a többi között Korányi báró két veje is: Daniel Gábor dr. valóságos belső titkos tanácsos és Soós Elemér ezredes. A jubiláns házaspárt tömérdek üdvözlő levéllel és távirattal keresték föl mindenfelől. Korányibáró családi ünnepe alkalmából a péczeli elöljáróságnak nagyobb összeget adott át a helybeli szegények részére.
(Az Ujság, 1910.07.30)
Egy alkalommal Korányi kissé elfogultan írt Pécelről:
Lesz-e nálunk kolera az idén? Erre a kétségkívül mindenkit érdeklő kérdésre, s mindarra, ami vele összefügg, adott választ Korányi Frigyes dr. egyetemi tanár tegnapi értekezésén. Elmondta egyszersmind az orvosi tudomány összes tapasztalásait a kolera terjedése körül. Kahnnak igaza volt, mikor azt mondta, hogy a kolera valami parányi fertőző lénynek (valószínűleg a kolerabacillusnak) a szervezetbe való bejutásából keletkezik. De ezenkívül bizonyos helyi viszonyok is szükségesek ahoz, hogy a kolera kifejlődjék. Ezt onnan következtetik, hogy majd minden országban vannak olyan helyek, ahol még soha koleraeset nem fordult elő, sőt még azok is megmenekedtek a kolerától, akikről feltételezhető hogy mikor oda mentek, már a kolera-bacillus bennük volt. Ilyen Franciaországban Versailles, Magyarországban Gödöllő és Pécel.
(Budapesti Hírlap, 1886. március 20.)
Talán a Budapesti Hírlapban megjelent cikk segít abban, hogy meglássuk, Korányi Frigyes mennyire kötődött a településhez. Mindenesetre Széchenyi István orvosa szabadideje nagy részét itt töltötte, és gyerekei is főleg itt nevelkedtek. A Korányi család aktívan részt vett a település életében. Egy levéltári forrás szerint Galgóczy Károllyal, a szintén akadémikus közgazdász, mezőgazdász íróval még pereskedett is egy péceli szőlőtelek határáról. Így találkozott a tudomány a mindennapokkal, és a mindennapi ember trivialitásával Pécelen.
Blogbejegyzésünkben három pontot emeltünk ki Pécel múltjából, ez a három pont tökéletesen alkalmas arra, hogy meglássuk a település történelmi karakterét: a kastély- és kultúraépítő Ráday családot, majd a budapesti agglomeráció egyik népszerű kirándulóhelyét, melynek köszönhetően történelmünk több fontos szereplője fordult meg, és hagyott nyomot Pécelen.
Szakirodalom/cikkek:
- Nagy László Bálint: 250 éve hunyt el a magyar barokk stílus megteremtője, Mayergoffer András
- Mult-kor.hu: Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját
- Korányi Frigyes az MTA gyűjteményében
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Pécel
- Bory István: Jókai Házasságlevele, in Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1958. 46. évf
- Vízkeleti Szilveszter: Jókai és Laborfalvi Róza esküvője
Sajtó:
- Budapesti Hírlap
- Az Ujság