- Hírek
200 éves platán lett a Tudomány fája Budapesten
A TUBA Mozgalom tiszteletére jelölték ki
A Tudománybarát Település Mozgalom hagyományt szeretne teremteni a Tudomány fájának elültetésével. A főváros is csatlakozott a szimbolikus kezdeményezéshez.
A Tudománybarát Település Mozgalom hagyományt szeretne teremteni a Tudomány fájának elültetésével. A főváros is csatlakozott a szimbolikus kezdeményezéshez.
A Tudománybarát Település Mozgalomnak tagja Budapest is, így a tudást, a tudományt szimbolizáló Tudomány fája a fővárosban is megjelent. Ám ezúttal nem egy facsemete elültetésére, hanem egy, a Magyar Tudományos Akadémiával egyidős ősplatán kijelölésére került sor. Ezzel magát az intézményt, valamint a fővárossal való összefonódását is erőteljesebben szimbolizálja a Tudomány új fája Budapesten.
Az ünnepélyes eseményen Karácsony Gergely főpolgármester is beszédet mondott. Szerinte a sokat megélt ősplatán a hosszú távú gondolkodást testesíti meg, amelyre egyaránt szükség van a tudományban és a politikában. Hangsúlyozta a két terület együttműködésének fontosságát is.
Maga a helyszín is sokatmondó, hiszen a fa a Margitszigeten áll, melynek József nádor volt egykor a tulajdonosa, a platánfák is az ő kezdeményezése okán jöttek divatba a magyar főúri kertekben, és a főúr az Akadémia alapításának egyik bőkezű támogatója is volt.
Freund Tamás, az MTA korábbi elnöke hangsúlyozta, hogy a mostantól a Tudomány fája címet viselő ősplatán egyszerre jelképezi a múlt értékeit és a jövő reményeit. Mint fogalmazott, a fa a szabad gondolatok, a tehetséges fiatalok és a közösen létrehozott tudás szimbóluma.
Pósfai Mihály, az Akadémia új elnöke részletesen fejtette ki, mit jelent számára a platán jelképe:
„ A platán azért is találó jelkép, mert kérge folyamatosan leválik, és alatta új réteg jelenik meg. A fa ettől nem veszít önmagából; éppen így marad élő. Megőrzi gyökérzetét, törzsét, tartását, miközben láthatóan megújul. Az Akadémia előtt is ez a feladat áll. Meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak. Egy fa önmagában még nem park vagy erdő. Itt, a Szigeten ennek az egyedi
fának a szépsége is a park többi növényével együtt teljesedik ki. Az Akadémia sem önmagában erős, hanem a tudomány többi intézménye és az azokat működtető kutatók közössége által.”
Freund Tamás beszéde itt, Pósfai Mihály beszéde pedig itt olvasható.
A fa előtt elhelyezett tábla szövege így hangzik:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
