- Hírek, TUBA
Tudományos pezsgést hozott a vidék a fővárosba — november az MTA Területi Bizottságainak hónapja volt
Tudományos pezsgést hozott a vidék a fővárosba
— november az MTA Területi Bizottságainak hónapja volt
„Vidéken nem csak a föld terem…”
A programsorozat november 6-án kezdődött Budapesten, ahol az Akadémia székházában.
A Területi Akadémiai Bizottságok (TAB) szervezésében tartották meg a „Vidéken nem csak a föld terem… Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” című konferenciát, melyről az MTA oldala részletes cikket írt. A nyitórendezvényen Freund Tamás, az MTA elnöke a Tudománybarát Település Mozgalomra is felhívta a figyelmet, jelezve a TAB-ok felé, hogy támogatásukra és kapcsolatrendszerükre is szükség van ahhoz, hogy a TUBA Mozgalommal karöltve tartós és sikeres együttműködés épüljön ki a tudomány és a mindennapi emberek világa között. Novemberben a tartalmas programokat egy kiállítás is kísérte, amelyről itt számoltunk be. Milyen előadások és rendezvények mutatták be a vidéki tudományos életet? Nézzük!
A humántudományok bemutatkozása
November 5-én az MTA Székházában mutatkozott be a MTA SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság Délvidék Kutató Központ Munkabizottsága. Az érdeklődők olyan előadásokat hallgathattak meg, mint például Hegyi Ádámtól A református egyházigazgatás kiépülése a Bánátban és Bácskában 1781 és 1821 között vagy Zakar Pétertől A temesvári cs. kir. hadbíróság papi áldozatai (1849–1854). Az előadások az első és a második világháború időszakára is kitértek, sőt, a Trianon előtti délvidéki sajtó vizsgálatát bemutató témák is megjelentek. Aki érdeklődik a Délvidékkel kapcsolatos történeti kutatások legújabb eredményei iránt, az itt tudja visszanézni a konferenciát, mely egy dokumentumfilm levetítésével zárult.
November 7-én az MTA Pécsi Területi Bizottsága és az MTA Szegedi Területi Bizottsága konferenciát tartott MTA 200 – MOHÁCS 500: a régészet, az antropológia és a történelemtudomány legújabb eredményei címmel. A konferencia első szekciója a régészet volt, amely Mohács kontextusában csatatérkutatást jelent. Így a Janus Pannonius Múzeum mohácsi csatatérkutató programja is bemutatkozott, de a mohácsi csatában használt tűzfegyverekről és a csata tömegsírjainak régészeti kutatásáról is érdekes előadások hangzottak el. A régészet-csatatérkutatás szekciót Benkő Elek akadémikus vezette. Az antropológia volt a második szekció, így a szünet után teljesen más nézőpontból tekinthettek Mohácsra a jelenlévők. Lénárd László akadémikus vezette le ezen szekciót. Ebben a blokkban is figyelemfelkeltő témákkal lehetett találkozni, például: Pálfi György – Kis Luca – Marcos de Andrés – Kocsmár Réka – Vig Viktor – Vágvölgyi Lili – Tihanyi Balázs – Szilágyi Magdolna: A tömegsírfeltárástól a digitális arcrekonstrukcióig: a mohácsi tömegsírok emberi maradványainak komplex bioarcheológiai vizsgálatai. Igazságügyi orvostani vizsgálatok eredményeiről is volt szó, amelyet az egyik tömegsír embertani anyagán végeztek. Végül pedig a történettudomány került terítékre. Ebben a szekcióban Solymosi László akadémikus volt a levezető elnök. Itt a hallgatóság részletesen megismerhette II. Lajos utolsó útját C.Tóth Norbert tolmácsolásában. Míg Varga Szabolcs A hősök, akik ott sem voltak. A mohácsi csata fiktív résztvevői című előadása teljesen más megközelítésből mutatta be a mohácsi vésszel kapcsolatos gondolkodásunkat.
A Mohács 500-al párhuzamosan ugyanezen a napon egy másik történelmi témájú konferencia is zajlott az Akadémia Székházában. Az Anjou Magyarország – Anjou liliomok című rendezvény a hazánkban régi hagyományokkal rendelkező, és Pécshez, valamint Szegedhez kapcsolódó Anjou-kutatások legújabb eredményeit mutatja be. A történelmi konferencia nemzetközi volt, francia és olasz Anjou-kutatók is csatlakoztak: Thierry Pécout (Université Jean Monnet de Saint-Étienne), valamint Alfredo Maria Santoro és Davide Sica (Università degli Studi di Salerno). A szervezők itt is az MTA Pécsi Területi Bizottsága, valamint az MTA Szegedi Területi Bizottsága voltak.
November 10-én az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága (MAB) Történettudományi és Néprajzi Szakbizottsága és Történettudományi Munkabizottsága Tudomány, politika, közélet címmel rendezett konferenciát, melynek központi témája a tudomány és a politika, közélet kapcsolata volt történeti, egyben regionális kitekintésben. A konferencia szakmai programjához egri és miskolci történészek járultak hozzá: Gyulai Éva: Az egri püspökök történelmet írnak: Oláh Miklós és Verancsics Antal mint főpapok, királyi helytartók és humanista történetírók címmel mutatott be Egerhez köthető, de nem csak regionális súllyal bíró karaktereket a múltból. Gál Edit az Orczy bárók tudományban, művelődésben és közéletben betöltött szerepét taglalta. Kalmár János a 17–18. századi Habsburg Monarchia első akadémiai törekvéseit ismertette, Verók Attila Imre János egri pap-filozófus korai tudományos szerepéről beszélt, míg Rainer M. János a 20. századi tudomány és politika kapcsolatát elemezte. A program után Ugrai János szerkesztésében két tanulmánykötet (Miskolc és Borsod akadémikusai; Zemplén és akadémikusai) is bemutatásra került, majd Bartók Béla ismertette a Dolhai Lajos által szerkesztett, az egri hittudományi intézmény hallgatóit 1919–2025 között feldolgozó kötetet. A rendezvény így a legfrissebb regionális történeti kutatásokat is közvetítette.
November 11-én az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága (MAB) Történettudományi és Néprajzi Szakbizottsága és Néprajzi és Kulturális Antropológiai Munkabizottsága mutatkozott be Néprajztudomány, Muzeológia, Kulturális antropológia – Regionális kutatások és tudományos műhelyek Északkelet-Magyarországon című rendezvény keretében. Muzeológus szakemberek mutatták be a térség fontos múzeumait, az egri Dobó István Vármúzeumot, a miskolci Hermann Ottó Múzeumot, és a balassagyarmati Palóc Múzeumot. R. Nagy József tanszékvezető segítségével a hallgatóság megismerhette a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékét, emellett pedig a 19. századi térségbeli múzeumalapításokat, valamint a 20. század legfontosabb néprajzi-kulturális antropológiai kutatásait, és a közelmúlt legfrissebb eredményeit is megismerhették a jelenlévők.
November 12-én A város szelleme az intézmények testében lakozik – Pécs irodalmi múltja az MTA200 tükrében címmel Nagy Imre: Pannónia két arca. Pécsi irodalom a huszadik század első felében, valamint Öttorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a huszadik századig című könyveinek bemutatója zajlott az MTA Székházának Felolvasótermében, melyet kerekasztal-beszélgetés követett.
Fókuszban a természet
A föld akarata az erdő címmel tartott konferenciát a Veszprémi Területi Bizottság, melynek célja az volt, hogy a magyar erdők sokrétű jelentőségét mutassák be minél több megközelítésből. A konferencia első blokkjának előadásai szakembereknek, civil szervezetek és laikus érdeklődőknek egyaránt szóltak, mert az volt a szekció célja, hogy átfogó képet nyújtson az erdők természetvédelmi múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó volt az erdők egészségi állapotáról is, valamint a gazdálkodási módszerek változásáról, valamint arról is, milyen tanulságokat rejtenek az erdőrezervátumok. A második szekció pedagógusoknak, erdei iskolák munkatársainak szólt. A konferencia első szekciója itt, a második pedig itt tekinthető vissza, így reméljük, hogy az itt átadott rendkívül hasznos tudás tovább tud terjedni.
A november 18-i Arany mezők, ezüst folyók elnevezésű mezőgazdasági konferencia szintén a Veszprémi Területi Bizottsághoz kapcsolódott. A konferencia délelőtti szekciója (melyett itt lehet visszanézni) a hazai mezőgazdaság fenntarthatóságát biztosító kutatási eredményeket mutatta be, a talajok vízmegtartó képességétől és a molekuláris genetikai módszerek nemesítésben betöltött szerepétől kezdve a precíziós növény- és állattenyésztésig, valamint a klíma-manipulációs kísérleti rendszerig, amely a jövő klimatikus hatásait vizsgálja. Szó esett arról is, hogyan befolyásolja a hőstressz az állatok anyagcseréjét, és miként mérsékelhető ez a hatás. A délutáni szekció az egészséges táplálkozás kihívásaira fókuszált: bemutatta többek között a rost- és antioxidánstartalmú, illetve allergénmentes gabonafélék nemesítésének lehetőségeit, amelyek segíthetnek a civilizációs betegségek megelőzésében. Emellett szó volt a burgonya tápértékének megőrzéséről, valamint a probiotikus savanyú tejtermékek kedvező élettani hatásairól is. A szekció előadásai itt tekinthetőek meg.
November 11-én az MTA székházának Nagytermében a Balaton került középpontba. Ugyanis a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) közös szervezésében a Balaton a klímaváltozás tükrében – Viharfellegek a magyar tenger felett? című konferencia járta körbe a magyar tengerrel kapcsolatos kutatási eredményeket. A többi programhoz hasonlóan a Balaton és a klímaváltozás kontextusa is rendkívül fontos és kiemelt kérdése jelenünknek és jövőnknek. A témát két megközelítésből mutatták be. Az első szekció témája az Élő víz, élő kihívások – biológiai változások a Balatonban volt. Ebben a blokkban olyan előadások hangzottak el, mint Tóth Viktor: A tó pereme: víz, növény, ember találkozása, Preiszner Bálint: A „Balaton jómadarai” az ökológiai és társadalmi viták kereszttüzében, illetve Takács Péter: Bebírók-Inváziós fajok a Balatonban, emellett a tó vízminőségét, a fenntartható tóhasználat kihívásait, és az algásodás problémáját is bemutatták az előadók. Az első szekció itt nézhető vissza Youtube-on. A második szekció, melynek címe Hullámzó hatások – a Balaton jövője a múlt és a jelen tükrében volt, mely utalt a további témákra, bemutatva a klímaváltozás, a vízszint, a szennyezések és a turizmus Balaton ökoszisztémájára és jövőjére gyakorolt hatásait. Honti Márk: Vízszint és vízutánpótlás vagy Magyari Enikő: Vízszint, kultúra, élővilág -Mit rejt a Balaton üledéke? című előadásának már a címe is sokatmondó. De a balatoni turizmus jövőjét, a sokasodó emberi eredetű szennyeződés okozta károkat is bemutatták az itt elhangzott előadások, melyek ezen a linken érhetőek el.
November 18-án 200 év a Dél-Dunántúl régió agrárkutatásában: hagyomány, fejlődés és innováció címmel szervezte meg programját az MTA Pécsi Területi Bizottsága. Szendrő Zsolt: Állattenyésztési kutatások és innovációk. Eredmények és irányváltások címmel mutatta be az állattenyésztés fejlődését, Babinszky László előadásának címe: A takarmányozási kutatás fejlődése és jelentősége a Dél-Dunántúl régióban volt, míg Kazinczi Gabriella a keszthelyi növényvédelmi képzésről és kutatásról beszélt. Mészáros Pál szekszárdi borász Kutatások és innovációk a Pannon borrégióban címmel mutatta be félszáz éves családi vállalkozásának szakmai útját és eredményeit. Partos Kálmán az erdészet témáját járta körbe Szemelvények az elmúlt 200 év erdészettörténetéből című előadásában. Akit érdekel a régió agrárkulturájának fejlődése és kihívásai, annak az itt található linken van lehetősége visszanézni a konferenciát.
Ünnepi konferencia a térinformatikáról és egy az AI-ról
November 19-én az Akadémia székházának Felolvasótermében MTA200 – GIS DAY 2025 címmel szervezték meg közösen a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai a térinformatika világnapjának alkalmából életre hívott ünnepi konferenciájukat. Az első blokk a geoinformatika és klímaváltozás témájában zajlott, a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatásokat mutatta be Kovács Ferenc, majd Balogh Márton, Gubucz Gábor és Sóti Márkó közös előadása következett A klímaváltozás következményeinek térképezése távérzékelési módszerekkel; biológiai invázió, felszínfedettség, talajnedvesség címmel. Az MTA Debreceni Területi Bizottságának Földtudományi Szakbizottsága mutatkozott be, először Szabó Szilárd ismertette a Debreceni Egyetem a területen szerzett eredményeit: Geoinformatikai oktatás és kutatás a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetében címmel. Csorba Péter és Túri Zoltán: Fordulópontok a magyarországi kisvárosok városkörnyéki övezeteinek földhasználatában a rendszerváltás után címmel tartott érdekfeszítő előadást, de a 4D hidrológiai monitoringról is hallhattak a jelenlévők. A délutáni szekciók közül az első a Geoinformatika és térképezés címmel mutatta be az MTA Pécsi Területi Bizottsága Föld- és Környezettudományi Szakbizottság munkásságát. Pirkhoffer Ervin: Tér? Informatika? – Modellek a térinformatikában címmel tartott előadást, Gyenizse Péter: Hogyan segítettek a geoinformatikai módszerek megtalálni I. Szulejmán szultán sírját és pontosítani a mohácsi csata helyszínét? címmel mutatott rá arra, hogy a térinformatika eszközei és módszerei hogyan támogathatnak más tudományterületeket. Több izgalmas és mélyen szakmai előadás hangzott még el a szekcióban.
Végül a MTA Miskolci Területi Bizottsága Bányászati, Föld- és Környezettudományi Szakbizottság következett. Geoinformatika és komplexitás elnevezésű blokkjukban több előadást tartottak a szakértők. Ezek közül kiemelnénk Szalontai Lajos, Szamosi Attila és Pecsmány Péter, valamint Dobai András közös előadását Geoinformatika alkalmazása az Éghajlatváltozási Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium 7B alprojektjében / Légszennyezettségés talajnedvesség-mérő szenzorhálózat fejlesztése és geoinformatikai kihívásai címmel.
Ki vezet húsz év múlva – ember, AI vagy senki? – ezzel a címmel szervezett rendezvényt az MTA Veszprémi Területi Bizottsága november 19-én. Hogy milyen innovatív, jövőbemutató témákat érintetettek az előadók? Mutatjuk! Kun Róbert: Akkumulátorok újratöltve: mi jön a lítium után? című prezentációja mellett Nagy András Lajos: Benzintől a szintetikus csodáig: üzemanyagok harca a jövőért című előadása legalább olyan érdekes volt, mint Szászi István mondanivalója, mely a Mérnöki áttörések, amik újraírják a mobilitást címmel hangzott el. De ott volt még Böröcz Péter: A legjobb csomagolás az, ha nincsen csomagolás. Lehetséges? címmel elhangzott inspiráló bemutatója, melyet Prukner Péter követett, aki azt a kérdést tette fel, hogy Mit keres egy drón a városi dugóban? Hanula Barna Gazdaság kontra mobilitás: ki nyomja a gázt? című előadása zárta az érdekes témát taglaló konferenciát, melynek első része itt, második fele pedig itt tekinthető meg.
A neveléstudomány és a jogtudomány sem maradhatott ki
A SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága szervezte a Kutatás-fejlesztés és innováció az oktatásban: az empirikus neveléstudomány kutatások fejlődése Magyarországon című konferenciát, melyet november 21-én tartottak, a többi TAB-os konferenciához hasonlóan Budapesten, az MTA Székházában.
Az eDia platform – amely a legfrissebb kutatási eredményekre épít és a legújabb szoftvertechnológiákat alkalmazza – a szegedi műhely online értékelési rendszerének fejlesztéseként jött létre. Ennek folytatásaként dolgozták ki a személyre szabott fejlesztést támogató eLea platformot. A több mint 15 éve zajló kutatómunka ma Európa egyik legjelentősebb fejlesztési programja a diagnosztikus értékelés technológiai megvalósítása terén. A pedagógiai értékelés és a képességkutatás terén elért eredmények alapozták meg annak a kutatócsoportnak az elismertségét, amelyet hazai és nemzetközi szakmai körökben egyaránt „szegedi műhelyként” tartanak számon. A konferencia áttekintette a hazai empirikus neveléstudományi kutatások fejlődését, főbb irányait és azokat az eredményeket, amelyek a nemzetközi élvonalhoz kapcsolják ezt a területet.
„A jogszokáskutatások tudománytörténeti eredményei” című konferenciát 2025. november 13-án, csütörtökön rendezték meg az MTA Székházban. A rendezvény célja az volt, hogy áttekintse a jogszokások kutatásának legfontosabb tudománytörténeti eredményeit, és bemutassa a terület hazai műhelyeinek legújabb kutatási irányait. Az előadások sorát Paládi-Kovács Attila, az MTA rendes tagja nyitotta meg. Előadásában bemutatta Tárkány Szücs Ernő és elődei meghatározó szerepét a magyar néprajztudomány alakulásában. Ezt követően Szabadfalvi József: A magyar jogi szaknyelv kialakulása és formálódása a 19. század elejéig című előadását hallgathatták végig a jelenlévők, melyben a jogszokáskutatás és a jogtörténet összefüggéseiről volt szó. A konferencián azt is megismerhették a jelenlévők, hogy hogyan vezetett a jogszokások világa a szociális gondoskodás tradicionális formáitól a szociális közigazgatásig. Továbbá az is kiderült, hogy az élő jogszokások gyűjtése hogyan valósulhatott meg kutatási program formájában.
Interdiszciplináris konferencia a fenntarthatóságról
A november 20-án, az MTA székházának Nagytermében tartott interdiszciplináris konferencia fő kérdésfeltevését így fogalmazták meg a szervezők: „A XXI. században az emberiség globális problémák sokaságával kénytelen szembenézni, amelyek komplexitását még csak felfogni sem képes. A globális pénzügyi-gazdasági rendszer és az annak érdekeit kiszolgálni igyekvő politika teljes mértékben elszakadt a valóságtól, vágyvezérelt illúziók mentén tudatos manipulációval próbál a problémákon úrrá lenni, szemmel láthatóan tökéletesen sikertelenül.” Mégis milyen „illúziómentes” válaszokat találtak erre a komplex problémára? Nos, azt csak konferencia első részének és második részének végignézése után tudjuk megérteni. Előljáróban álljon itt néhány előadáscím azoknak, akiket érdekel a téma, pontosabban az, hogy hogyan nyilatkoznak erről a napjainkban már megkerülhetetlen problémáról a legnagyobb szakértők. Buda Péter: Világrendváltásból világrendválság: a biztonsági környezet védelmének összeomlása, míg más megközelítésből vizsgálta a kérdést Dúll Andrea, „Én nem vagyok pesszimista, lesz ez jobb is. Csak meg kell várni, míg kihalunk?” (Esterházy Péter) – Ökoérzelmek, fenntarthatóság és a környezetpszichológiai realitás című előadásában. Pogátsa Zoltán feltette a kérdést arról, hogy milyen a fenntartható gazdaság; Szalóczy Zsolt pedig a vágy villamosításáráról beszélt. A kerekasztal-beszélgetés a legfontosabb kérdést taglalta: A jövő peremén: hogyan tovább emberek? Itt Vida Gábor, Köves Alexandra, Pulay Brigitta beszélgetett András Ferenc moderálásával.
Orvostudomány
A „Hálózatban az élet: prediktív orvoslás a gyermekkortól az időskorig” című konferencia 2025. november 26-án zajlott az MTA Székházában. A rendezvény a prediktív orvoslás legújabb tudományos eredményeit mutatta be, a gyermekkori diagnosztikától a krónikus betegségek kezeléséig és az időskori egészségtervezésig. A megnyitót követően Barabási-Albert László tartott előadást a hálózati orvoslás és a táplálkozástudomány kapcsolódási pontjairól, különös tekintettel a „foodome” koncepciójára és a táplálkozás „sötét anyagára”. Őt Horváth Ildikó követte, aki a krónikus légzőszervi betegségek molekuláris klasztereiről és a kezelhető jegyek azonosításáról beszélt. De Ondrejkó Zsolt A prediktív szemlélet jelenéről és jövőjéről kardiológia területén című előadása vagy épp Lakatos Andrea az intrauterin MRI-vizsgálatok prognosztikai jelentőségéről szóló prezentációja is érdekfeszítő volt. Kolozsvári László Róbert az AI-alapú egészségtervezés lehetőségeit ismertette, míg Felszeghi Sára a prediktív orvoslás munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi alkalmazásait elemezte.
A Európai Antibiotikum Nap alkalmából 2025. november 21-én tartott előadónap az MTA Székház kistermében zajlott, a SZAB Orvostudományi Szakbizottság Infektológia Munkabizottságának szervezésében. Az elaő szekcióban az állategészségügyi és mikrobiológiai vonatkozású előadások kaptak szerepet: Kollár-Nagy Eszter az antimikrobiális rezisztencia elleni intézkedéseket mutatta be az állategészségügy területén, Nemes-Terényi Melinda az antibiotikum-használat hazai és európai gyakorlatát ismertette, míg Orosz László az ESKAPE kórokozók két évtizedes rezisztenciatrendjeit elemezte. A délutáni blokk a humán gyógyászat aktuális kihívásaira összpontosított: Benkő Ria és Matuz Mária az antibiotikum-kezelések problémáiról tartott előadást, Visnyovszki Ádám az új antimikrobás terápiákat mutatta be, majd Kintses Bálint az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni fágterápiák skálázási lehetőségeiről számolt be.
Keringővel zárult a programsorozat
Az élményekkel teli hónapot egy ünnepi tudományos ülés zárta, a Széchenyi-díjas (tudományos) keringő. A „keringő” az öt területi bizottság egy-egy Széchenyi-díjasának előadása volt. Szabó Gábor A fény teljes visszaverődésétől az ELI-ALPS lézeres kutatóintézetig címmel a szegedi optikai kutatások 100 évéről beszélt, Boros János, a pécsi bizottságot képviselve tette fel a kérdést: Miért van szüksége a tudománynak a filozófiára? És viszont. Balázs Ervintől, az Eretnekek az inkvizíció előtt – A GMOk fél évszázados vesszőfutása című előadást hallgathatták meg a jelenlévők, ő az MTA Veszprémi Területi Bizottságát képviselte. A Debrecenből érkezett Széchenyi-díjas előadó Csiba László volt, aki a visszhangról mesélt az előadóknak. Kaptay György Miskolcot, illetve a hozzá tartozó régiót képviselte Gibbs 150 éves kémiai termodinamikájáról „magyarul”, azaz a 700 differenciálegyenlet mellőzésével című beszédével.
Az MTA területi bizottságainak hónapja rendkívül tartalmas volt, földrajzi határokat és tudományokat átívelő szellemi kavalkád és inspiratív előadások jellemezték. Az MTA székházában most minden régió találkozhatott és kapcsolódhatott a tudomány jegyében. Hamarosan az egyes területi bizottságok tematikus napjairól is beszámolunk.