Pontosan hogyan is néz ki a kiállítás? Milyen elemek segítenek a tudás közvetítésében? Valójában már a belépéskor egyértelmű, hogy nem hagyományos, műtárgyakra épülő tárlatról van szó. A falon olvasható bemutatkozás is ezt erősíti:
„A felfedezés élményére hívjuk az érdeklődőket, hiszen ebben az interaktív tárlatban mindenki maga irányít: eszközeink segítenek abban, hogy a látogató azt tehesse, amit ő szeretne.”
És valóban: mindenki a maga érdeklődése, hangulata és ideje szerint fedezheti fel a kiállítást.
Már a padló is beszédes, hiszen az első teremben rögtön a Határtalan történet című idővonalon lépkedhetünk, mely az MTA székháza előtt látható installáció rövidített változata. Ez az Akadémia történetének meghatározó pillanatait mutatja be. Közben a falon látványos kisfilm pereg Nemzeti létünknek révpartja – Képek az MTA első 200 évéből címmel. A részben a mesterséges intelligencia segítségével életre keltett régi fotókból készült vizuális világ és Mácsai Pál narrációja egymást tökéletesen kiegészítve hívja különleges időutazásra a látogatókat.
Az MTA székházának virtuális bejárása egy képernyő segítségével történik, a Google Maps utcai nézetéhez hasonló módon lehet sétálni a lépcsőkön, folyosókon, az érdeklődők bejárhatják a termeket, irodákat, dolgozószobákat és az előcsarnokban rendezett korábbi időszakos kiállításokat is. Akik személyesebb élményre vágynak, a Nekem a tudomány című videósorozatban hallgathatnak meg vallomásokat történészektől, fizikusoktól és más kutatóktól – arról, mit jelent számukra a tudomány. Az inspiráló videók a jövőben gyarapodni fognak, ugyanis a látogatók vallomásai is helyet kapnak majd, hogy kiderüljön, hogyan reflektál egymásra tudós és nem tudós, vajon hol a tudománnyal kapcsolatos közös nevező?
