Nem a számokkal játszottunk

Interaktív matematikai játszótér az MTA Székházban

A matematika hónapja

Január a Matematikai Tudományok Osztályának hónapja volt az Magyar Tudományos Akadémián, és ezt  egy átfogó matematikai kiállítással ünnepelte. Ennek a kiállításnak a nagysikerű kísérőprogramja volt a kurátor által rendezett matematikai bemutató, melyre sok gyerek volt kíváncsi az ország több pontjáról.

Bozóki Sándor bemutatója

Bozóki Sándor matematikus, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára nem csak a kiállítás kurátora volt, hanem az interaktív matematikai bemutatókat is ő tartotta. 

A matematikus a HUN-REN SZTAKI Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport vezetője. Emellett logikai játékokat tervez, egyik ilyen játéka piacra is került, The Chain Gang néven. Ez az ördöglakat több országban is kapható. De az ő nevéhez fűződik a lebegő gyufakocka ötlete is, és több más kreatív, de összetett elven alapuló játék..

Játszva tanulni és tanulva játszani

Az interaktív program során kihelyezett játékokban egy közös volt: mindegyik valamilyen módon a matematikához kapcsolódott. Akadtak köztük olyan elemek, amelyek játékos formában segítették az új ismeretek megszerzését – ilyen volt például a magyar fejlesztésű Gömböc, amelynek bronzból készült változatát a gyerekek kézbe is vehették, görgethették az asztalon. Más játékoknak viszont a gondolkodás fejlesztésében van kulcsszerepe.

Ismerd meg a káoszelméletet első kézből

Nagyon népszerű volt a gyerekek körében a kettős inga. Ez egy függőlegesen rögzített inga, melynek végéhez egy második inga van csatolva. Ennek a konstrukciónak köszönhetően az inga mozgása kaotikus, azaz hosszabb távon megjósolhatatlan. Ha az ingát szinte pontosan ugyanabból a helyzetből indítják el, a kezdeti apró különbségek (mérési pontatlanságok) miatt a mozgás rövid időn belül teljesen eltérővé válik. A két inga között folyamatos az energiaátvitel, amely miatt az egyik inga gyorsulhat, míg a másik lassul, a mozgás pedig kaotikus képet mutat.

Kirakók és térbeli játékok

Az interaktív bemutató során az asztalokra kihelyezett játékokat minden résztvevő kipróbálhatta. Voltak olyan játékok, ahol síkbeli négyzethálóból kellett 3D formát kirakni. Ilyen például a Cubigami, mely Donald E. Knuth matematikus és George Miller rendező fejlesztése. Ezt a négyzethálót 7  különböző tetrakockává lehet alakítani. Az ehhez hasonló játékok aktiválják a térbeli képességeket, mert a játékosnak meg kell értenie, hogyan néz ki a forma különböző nézetekből, és hogyan illeszkednek egymáshoz a darabok. Mindehhez pedig logikai tervet kell készíteni, azt pedig kézzel próbálgatva kell véghezvinni. Ezért egy ilyen játék nemcsak egyetlen területet fejleszt: egyszerre hat a térbeli képzeletre, a logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra és a finommotorikára. A kutatások szerint a fizikai játékélmény még hatékonyabban mélyíti el a megértést, mint a pusztán verbális vagy képernyős feladatok.

Dooble újragondolva

A kisgyerekes szülők ismerik a Dooble-t. Ez egy olyan kártyapakli, amelynek minden lapján ugyanannyi szimbólum található, és bármelyik két lapon pontosan egy közös szimbólum van. A játék során ezt kell megtalálni. Ez az 1976-os fejlesztésű játék a véges geometria elvén alapul. Ezen játékot fejlesztette tovább egy pécsi matematika szakos hallgató a Möbius-síkok elve alapján, olyan paklit készítve, ahol már bármelyik három kártyán megtalálható egy azonos szimbólum. Végül ezt a játékot az ötletet adó témavezető, Ruff János piacra is dobta, Møbee néven, és óriási sikere lett. Erről bővebben itt lehet olvasni. Az interaktív kiállításon azonban ennek  játéknak a négy és öt kártyás verzióját is ki lehetett próbálni. 

Diákcsoportok vidékről és a fővárosból

A Matematikai Játszótér program szerencsére nagy sikert aratott. A kiállított eszközöket az MTA Székházában bárki kipróbálhatta a nyitvatartási időben, emellett előzetes időpontegyeztetéssel lehetőség nyílt arra is, hogy Bozóki Sándor tárlatvezetésével és bemutatójával vegyenek részt az érdeklődők a programon.

A bemutatókra már az általános iskola első osztályától érkezhettek csoportok, hiszen Bozóki Sándor minden korosztály tudásszintjéhez alkalmazkodva, közérthetően és szórakoztatóan mutatta be a matematika világát és az interaktív játékokat.

A programra nemcsak Budapestről, hanem vidéki városokból is érkeztek csoportok: például Biatorbágyról, vagy Hatvanból, a Bajza József Gimnáziumból, valamint Budapestről a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai, illetve a Boldog Adolf Kolping Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Sportgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói is részt vettek a bemutatókon.

Scroll to Top