Művészet és tudomány találkozása

Kavecsánszki Gyula DLA festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Regionális Műhelye köztestületi tagjának az elmúlt évben két nagysikerű tárlata is volt a Miskolci Galériában: Az Ember történetei és a Garadna népi építészetét bemutató Garadna a Tilalmas-erdő árnyékában című kiállítás. A kötet a Herman Ottó Múzeum (HOM) – Miskolci Galéria és a Miskolci Egyetem kiadásában jelent meg, Dr. Hajdú Ildikó, a HOM általános igazgatóhelyettesének szerkesztésében, melynek megjelentetését a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta; az utóbbi a Garadna népi építészetét mutatta be. A miskolci könyvbemutatót 2026. április 14-én 17 órakor tartották a HOM központi épületében.

Kákóczki András, a HOM – Miskolci Galéria tagintézmény-vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd kiemelten üdvözölte a szerzőt, Kavecsánszki Gyulát és családját, Horváth Zita professzor asszonyt, a Miskolci Egyetem rektorát, Szolyák Péter doktort, a HOM igazgatóját, Bodonyi Csaba DLA építészt, az MMA Miskolci Regionális Műhelyének elnökét, Bújnóczki Mátét, Garadna polgármesterét és Pacsai János görögkatolikus esperest, garadnai parókust.

Dr. Szolyák Péter méltató beszédében a társadalmi és intézményi összefogás jelentőségét hangsúlyozta, ami a kiállítások és a kötet létrejöttét is segítette. A múzeum és az egyetem együttműködése a nagyon igényes kiállítású könyv megjelentetésében szépen példázza azt a társadalmi felelősségvállalást, ami a kultúra területén nélkülözhetetlen. Kiemelt tanulságként fogalmazta meg: „Sok település esetében már az utolsó utáni pillanatban vagyunk, nem úgy, mint Garadnán, ahol a helyi közösség tettvágya és a megőrzött népi építészeti értékek a rekonstrukció lehetőségének biztosítékai. A kötetnek üzenete van: a reményt és a megújulás lehetőségét hirdeti. Gondolatait ezzel a pozitív meggyőződéssel zárva megköszönte Dr. Hajdú Ildikónak, a kötet szerkesztőjének áldozatos szakmai munkáját.

Prof. Dr. Horváth Zita a könyvet méltatva elmondta: „Az elmúlt időszakban egyetemünkön zajlott komoly társadalomtudományi kutatás az egyetemünkön, a »Kreatív Régió«, ami elsősorban a vármegyénket jelenti. A program vége felé közeledve megkeresett Kavecsánszki Gyula a kötet tervével, ami illeszkedett a projektbe, melynek fő célkitűzése az volt, hogy az itt élők számára is támpontokat nyújtson a mindennapokban és távlatilag is, annak érdekében, hogy a múltjukat, a kultúrájukat mélyebben megismerve a jelenben jobban tudjanak boldogulni és elhiggyék, hogy létezik a kis településeken is számukra élhető jövő.” Horváth Zita végezetül hangsúlyozta: „Ebben a könyvben egyszerre van jelen a tudós és a művész, ami nagyon ritka konstelláció. a szerző kézi rajzai óriási tehetségre vallanak. A tudomány és a művészet ebben a könyvben olyan szintű békében jelenik meg, ami tényleg irigylésre méltó és példaértékű.”

Bodonyi Csaba, a miskolci regionális műhely elnöke, a kötet aprólékos bemutatását elsősorban az építészet oldaláról közelítette meg. A szerző sokoldalúságának metaforikus illusztrálására a mély gyökerű fa beoltott ágait hozta példaként. „Az egyik ága a festőművészet és az ecset, ahol a Tilalmas-erdő világa és festészete kialakult, a másik ága a kutatási módszerek irányába mutat, a harmadik ága fiatal hajtásokat nevelt egyetemi tanárként, a negyedik ága pedig az építészet és a helytörténet, amiről a mai alkalommal elsősorban szó lesz.” Bodonyi Csaba szerint a könyv tulajdonképpen a hűségről szól. „Viszont önmagában ez nem lenne elegendő, szemlélet is kell hozzá, ahogy Kavecsánszki Gyula feltárta és rögzítette – komoly kvalitásérzékkel – Garadna népi építészeti értékeit. Átfogó szemlélete révén elsősorban a településsel foglalkozik, bemutatva, hogy a település szerkezete állandó, míg a házak cserélődnek.” 

Ez magában hordozza a fejlesztés és rekonstrukció lehetőségét. Bodonyi Csaba, a kötet építészettel foglalkozó részét elemezve nagyra értékelte Kavecsánszki Gyula precíz, de mégis művészi felmérési rajzait, hangsúlyozva a festőművész építészi erényeit és a kötet összművészeti jellegét. Értékelő beszéde végén felvetette a Vörösmarty által megfogalmazott dilemmát („Ment-e a könyvek által a világ elébb?”), a hasznosításra helyezve a hangsúlyt, és méltatta a kötet jelentőségét: „A helyes szemlélet szerintem az értékek helyben megőrzése, tudatosítása és folytatása, nem pedig a skanzenba szállítása. Folytassuk azt, amit az elődök elkezdtek felújítva, értékelve, hasznosítva, ehhez kívánok a polgármester úrnak további sikereket. Záró mondataiban a regionális elnök szívből gratulált a kötethez a szerzőnek és a szerkesztőnek, Kavecsánszki Gyulát pedig tiszteletbeli építésznek nyilvánította.

Az est zárásaként Kavecsánszki Gyula elmondta, hogy több évtizeddel ezelőtt a bajor–magyar falufelújítási program résztvevőjeként végigjárhatta a bajorországi és türingiai falvakat, melynek eredményei példaként szolgálhatnak. „Az ott lakók elmondták, hogy nekik a legnagyobb ajándék az, hogy az NDK és NSZK határán meg tudták őrizni identitásukat. Ebben azok a helyi értékek segítették őket, amiket meg tudtak menteni az egyházak és a helybeliek segítségével. Nem volt olyan település, ahol ne találtunk volna tájházat vagy közösségi házat, ahol a régi mesterségeket megpróbálták életben tartani, a saját múltjukat bemutatni és a jövőképüket megfogalmazni.”

A szerző felvázolta jövőbeni terveit, a garadnai munkája folytatásának lehetőségét és a jelenleg folyamatban lévő monoki kutatásának várható hozadékát is. Köszönetet mondott a támogatóknak: a Magyar Művészeti Akadémiának, a Görögkatolikus Miskolci Egyházmegyének, a garadnai parókiának és a község önkormányzatának. Végül Kákóczki András felsorolta mindazokat a garadnai lakosokat, akik fényképekkel, dokumentumokkal vagy más módon segítették a kötet létrejöttét.

Szöveg és kép: Pozsgai Péter/MMA