- Hírek
Felújítás a Klissza-dombon
Kulturális örökségmentés pályázatból Pomázon
Nagy előrelépés történt a Klissza-domb értékeinek megőrzésében: pályázati támogatásból megújult a Luppa-mauzóleum környezete – őshonos fákat ültettek, és a tanösvény is új táblával bővült. A fejlesztés nemcsak rendezettebbé és természetközelibbé tette a területet, hanem arra is lehetőséget ad, hogy jobban érzékelhetővé váljon, milyen gazdag történeti örökséget rejt a domb.
Luppa család
A Luppa család a 18. század első felére már biztosan a pomázi szerb közösséghez tartozott; egyes helytörténeti források a család Pomázra kerülését az 1690-es nagy szerb betelepüléshez kötik. A család a 18–19. század folyamán Pomáz egyik jelentős földbirtokos családjává vált. A századfordulón már Pomáz egyik leggazdagabb szerb családja volt, amely meghatározó szerepet töltött be a település gazdasági életében. Emléküket ma is őrzi a Klissza-dombon álló, bizánci, klasszicizáló stílusú családi mauzóleum, amelyet a Luppa-Mandics család 1912-ben építtetett, és amely a rongálások ellenére Pomáz emblematikus, helyi védettséget élvező épülete maradt – körvonalai a város logójában is megjelennek. Az épület a Klissza-domb rommezőjének is szerves része volt: az egykor itt állt Árpád-kori, majd a 13–15. században újjáépített templom alapfalaira épült, így a mauzóleum és tágabb környezete egyszerre őrizte Pomáz középkori és polgári kori múltjának emlékeit.
Luppa Péter (Pomáz, 1838. június 21. – Pomáz, 1904. december 28.) mérnök, országgyűlési képviselő és sokoldalú közéleti személyiség volt. A bécsi műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet, de a műszaki tudományok mellett a történelem, a régészet és a közgazdaságtan is érdekelte. 1857-ben öt egyetemista társával csónakon Bécstől a Fekete-tengerig hajózott a Dunán, élményeiről útleírást is közölt. Mérnökként több helyen dolgozott, majd Pest vármegye tiszteletbeli főmérnöke lett. 1863-tól pomázi birtokán gazdálkodott, és kiváló szőlész-borászként is ismertté vált. A filoxéra elleni védekezést Franciaországban tanulmányozta. 1875-ben, 1878-ban és 1887-ben szabadelvű programmal országgyűlési képviselővé választották. Jelentős szerepet vállalt a görögkeleti szerb egyház életében, támogatta a helyi oktatást és a közlekedés fejlesztését, valamint régészeti kutatásokat is. Nevét a róla elnevezett Lupa-sziget őrzi.
Luppa Péter
Fotó forrása: Wikipédia
A Luppa-mauzóleum felújítása
A Pomázhoz tartozó Klissza-dombról első látásra nem is gondolnánk, hogy valójában egy összefüggő rommezőt rejt. Középkori templom és várkastély is állt ezen a területen. A Luppa család pedig pont ezt a helyet választotta temetkezési helyéül. Bizánci, klasszicizáló stílusban építették fel a családi mauzóleumot, pont a temetővel szemben. Méghozzá pont az Árpád-kori templom eltemetett alapfalaira, az egykori templomhajó nyugati végére.
A leszármazottaktól származó adatok valamint az írott források szerint a Luppa és a Mandics család 17 tagja nyugszik itt. Pomáz lakói mindig igyekeztek féltően óvni az épületet és a rommezőt. Végül egy 2021-ben lezajlott póthagyatéki eljárás során a mauzóleum tulajdonjoga végre az örökösökhöz került, ők pedig tovább ajándékozták Pomáz város önkormányzatának.
A Klissza-domb és a mauzóleum sorsa, állapota azóta foglalkoztatta a város vezetőségét és közösségét. Szerencsére történt egy nagy előrelépés: Ugyanis a közelmúltban a MOL Új Európa Alapítvány Zöld Oázis pályázatán 2.000.000 Ft támogatást nyert a város, amelyből a Luppa-mauzóleum környékén kisebb fejlesztéseket valósított meg. A Klissza-dombon található tanösvényt is sikerült kibővíteteni még egy táblával, ehhez a város anyagi támogatására is szükség volt. A nyertes fejlesztés célja az volt, hogy a mauzóleum környezetében található Árpád-kori és középkori templomok, valamint az ezeket körülvevő középkori temető egykori elhelyezkedését növénytársulások segítségével érzékeltessék a területen. Emellett a város önkormányzata a mauzóleumhoz vezető út mentén őshonos fafajokat ültetett, tovább erősítve a terület tájképi és ökológiai értékét. A koncepció megtervezésére a gödöllői egyetem hallgatóit hívta meg a város egy nyílt ötletpályázat keretében.
Bár a pályázat elsődlegesen a mauzóleum környezetében megvalósítandó konkrét beavatkozások megtervezésére fókuszált, az önkormányzat a jövőre is gondolt. Az ötletpályázat kiírásában ugyanis arra is ösztönözték a pályázókat, hogy koncepciójukban térjenek ki a Klissza-domb egészének jövőbeli fejlesztési lehetőségeire. Ez a megközelítés egy olyan ötlettár kialakítását is segítette, amely a Klissza-domb teljes területére vonatkozó későbbi tervezési folyamatokhoz is hasznos alapot biztosíthat.