Egy elfeledett feltaláló: Somogyi Adolf

Egy ember a 19. századból, akit vonzanak az érdekes szerkezetek – és egy találmány, amely a mai napig minden háztartásban ott van. Mégsem tudjuk, hogy egy zseniális magyar órásmesternek köszönhetjük.

  • Blog

Somogyi Adolf élete

1846-ban született Révkomáromban, és korán elvesztette szüleit. Árvasága ellenére rendkívüli szorgalommal és kitartással építette fel életét. Nagybátyja nevelte, majd a bencések karolták fel, ugyanis a komáromi Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumba került, ahol nemcsak latinul és németül tanult meg, hanem korán megmutatkozott érdeklődése a csillagászat és az akkoriban születő új technikai vívmányok iránt.

Később kitanulta az órásmesterséget, amelyben nemcsak megélhetésre, hanem igazi hivatásra talált. Tanulmányai befejezése után Budán, a Tabánban, az Árok utcában nyitott saját órásműhelyt.

Tabán, Árok utca, 1930-as évek. MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, Történeti Fénykép- és Interjútár

A kiskartali csillagvizsgáló

Podmaniczky Géza feleségével, Dégenfeld-Schomburg Bertával 1884-ben az Aszód melletti Kiskartalon csillagvizsgálót létesített, és meghívta Somogyi Adolfot, hogy csatlakozzon az obszervatórium munkájához. Ettől kezdve az órásmester élete és munkássága elválaszthatatlanul összefonódott Aszóddal és a tudományos kísérletezéssel. A XIX. század második felében Magyarországon is egyre több magánkezdeményezésű csillagvizsgáló létesült, ahol nemcsak arisztokraták, hanem műszaki érdeklődésű tudósok és mesterek is kísérleteztek. A kiskartali obszervatórium, amelyet Podmaniczky Géza alapított, az ország egyik korai magán-csillagvizsgálója volt.

Találmány és szabadalom

Somogyi Adolf nemcsak a klasszikus óraszerkezetekhez értett. Ezt bizonyítja 1896-ban beadott szabadalmi kérelme, melyet  március 7-én nyújtott be a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalhoz „Vízmérő-óra, mely vízmótorként is használható” címmel. Hogy miről van szó pontosan? A vízóráról. Mert Somogyi Adolf találta fel a ma is használatban lévő vízórát.

A találmány lényege a lapátoskerék-elven működő mérőszerkezet volt. A víz be- és kiáramlása forgásba hozta a kerék tengelyét, és a tengely mozgása arányos volt az átfolyt vízmennyiséggel. Ezt a mozgást számlálóval lehetett összekapcsolni – így született meg a vízóra, amely először tette lehetővé a háztartási vízfogyasztás pontos mérését.

A szabadalmi leírás részletei alapján a szerkezet nemcsak mérni tudott, hanem – nagyobb vízáramlás esetén – vízmotorként is működött. 

Találmánya nem csupán technikai bravúr volt, hanem a mindennapi élet kényelmét és igazságosságát is szolgálta: a vízfogyasztás mérhetővé vált. 

Aszódi élete

Somogyi Adolf Aszódon telepedett le, ahol órásműhelyt működtetett. Emellett a Magyar Órások Szövetségének tevékeny tagja is volt. Sok szakmai kérdésben nyilatkozott a szövetség folyóiratában is.

 

Aszódi éveinek kézzelfogható nyoma is maradt a városban. Ugyanis az 1727-ben felszentelt aszódi evangélikus templom 1864-ben kapott óraszerkezet, melyet egy aszód születésű testvérpár, Nagy Gábor, Eszerházy Pál herceg titkára, és Nagy Károly orvos adományozott a városnak, 1890-ben tönkrement. Az óra négy irányba jelezte az időt, és 8 naponta kellett felhúzni. Javítását Somogyi Adolf órásmester vállalata el, és ezévtől kezdve haláláig, 1919 februárjáig üzemeltette is. 

Az aszódi evangélikus templom, fotó: TUBA

Ars poetica

Egyik, a Magyar Órások Szaklapjában megjelent írása különösen sokat elárul arról, hogyan gondolkodott mesterségéről:

 

“Hogy sok az órásüzlet? Hát az igaz és csodálom is, hogy a ki nem szereti, miért ragaszkodik hozzá oly konokul. Hiszen van számtalan más, jobban jövedelmező megélhetés is! A ki magát az ipart szereti, annak ad gyönyörűséget is, de a kinek sem gyönyört, sem jövedelmet nem adhat, mert dolgozni nem tud és nem is akar, az jobban teszi, ha az órásságból menten kitakarodik. Szó ami szó, az órásipar a régi világban sem tartozott a nagy jövedelmet hajtó iparokhoz, mint pl. szappanosság, timárság, mészárosság, hentesség stb. intelligenciát és nagy türelmet igényelt s az óráspályára csak azok mentek, akik ezen ipart végtelenül szerették és mellette kitartottak”

 

(Magyar Órások Szaklapja 1910. 24. szám)

 

Bár neve ma kevésbé ismert, találmánya minden háztartásban ott van: minden vízóra az ő ötletének továbbélése. Somogyi Adolf nem csupán órásmester volt, hanem zseniális feltaláló is.

Források

TUBA BLOG
Scroll to Top