- Hírek
Bemutatkozik Bonyhád
Bemutatkozik Bonyhád— A Tudománybarát Település Mozgalom új tagja.
A közelmúltban újabb település csatlakozott a TUBA Mozgalomhoz, és kaptunk is egy alapos bemutatkozást a várostól. Ismerjük tehát meg a sokszínű Bonyhádot!
Bonyhád, Tolna vármegyében a Völgység fővárosa. A 12 ezer fős kisváros a kultúrák találkozásának iskolapéldája: a településen nagy számban élnek magyarországi németek, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének központja Bonyhád, de a városban található a Magyarországi Németek Háza is. Felekezeti szempontból is figyelemre méltó az együttélés, a település katolikus, evangélikus és református gyülekezetei, valamint templomaik impozáns színfoltjai Bonyhádnak. Külön érdekesség, hogy az ország egyik legnagyobb épen maradt neológ zsinagógája is itt található, emellett ortodox zsinagógával is rendelkezik a kisváros (a negyedik legnagyobb zsidó közösség élt a II. világháborúig itt).
A település neve a zománcedény-gyártás kapcsán is ismerősen csenghet, ehhez kapcsolódóan a művészeti élet néhány kiemelkedő alkotója is járt, illetve él a településen. Például Lantos Ferenc munkáiban megjelenik a bonyhádi zománc, de Stekly Zsuzsa tűzzománc-művész ma is itt él.
Ermel-Vojnits-mauzóleum
Fotó: Ruip Gergő
Érdekességek a város múltjából és jelenéből
- Perczel Mór 1848-49-es honvédtábornok szülővárosa, az épen megmaradt és felújított szülőháza 2023 óta Történelmi Emlékhely.
- A Perczel gyerekek házitanítójaként Vörösmarty Mihály hat esztendőt töltött Bonyhádon, itt született a Széplak című költemény és a Zalán futásához is ihletet merített a tájból.
- Perczel Mór öccse, Perczel Miklós is eljutott a honvédezredes tisztségig, Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város alispánja lett és az amerikai polgárháborúban is szolgált az északi sereg ezredeseként
- Bonyhádon Forberger Lászlónak köszönhetően, már 1902-ben felgyulladhatott az első villanyégő a település utcáin. Nevéhez többek között egy strandfürdő nyitása is fűződik .
- Perczel Gézának köszönhető a gőzmalom megépítése majd fia Perczel Béla alapította a máig üzemelő Bonyhádi Zománcárugyárat, mely kezdetben dominógyártással foglalkozott.
- A településen 1917 óta működik a Pétermann és Glaser által alapított cipőgyár, amely ma is a korábban meghonosított goiser technikával készít lábbeliket (manufaktúrában)
- A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete bonyhádi központtal működik, itt található az országos génbank is, amely a kettős hasznosítású szarvasmarha génállomány megőrzését és tenyésztését szolgálja.
- Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság négy vidéki kiállítóhelyeinek egyike a bonyhádi Tűzoltó Múzeum, amely 1985-ben alakult és a tűzoltás történetét mutatja be egészen a középkortól.
- Minden esztendőben Bonyhádon a Völgységi Múzeum ad otthon a Nők a Tudományban nemzetközi konferenciának a Nők és Lányok a Tudományban Világnapja alkalmából (február 11)
Dicsőségfal
Oktatás
A városban a tudományos életre való felkészítés a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium falai között zajlik, amely immáron több évszázados múltra tekint vissza. Szép számban voltak tudósok, művészek, és alkotók, akik itt bontogatták szárnyaikat.
A gimnázium volt az alma matere:
- Lotz János nyelvészprofesszornak
- Bokor Vilmos festőművésznek
- Mőcsényi Mihály tájépítésznek
- Máté Károly irodalom- és sajtótörténésznek
- Illyés Gyula költőnek
- Tamás Menyhért írónak
- Imreh Balázs matematikusnak
- Gál István irodalmárnak,
- Tillmann J. A. filozófus esztétának,
- Nusser Zoltán agykutatónak, neurobiológusnak
- ifj. Katz Sándor részecskefizikusnak
- Szépszó Gabriella meteorológus-klímakutatónak
- Steigervald Krisztián generációkutatónak
- Győrffy Lajos matematikusnak
Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium
Fotó: Ruip Gergő
Bonyhádi hírességek, művészek, sportolók
A komolyzenei életben Bencze Szabolcs harsonaművészt, Havasi Kristóf szaxofonművészt és Elmauer János trombitaművészt bonyhádiként ismerhetik. A színházi életben Karalyos Gábor, a közéletben Barabás Éva (műsorvezető) és Balogh Petya (startup nagyágyú) is rendelkezik a városhoz kötödő gyökerekkel.
A sportéletben több kiválóság is Bonyhádról indult: Szekerczés Luca kézilabdázó, Baróti Árpád és Dávid Csanád röplabdázó, Győrfi Milán labdarúgó.
Lily Ebert (Engelmann) Holocaust-túlélőként sokat mesélt bonyhádi gyermekkoráról és sok évtized elteltével a városba látogatásáról könyvében és online megjelenéseiben.
Bonyhád, Fő té?
Fotó: Ruip Gergő
Bonyhádhoz köthető akadémikusok
Egyed Antal műfordító és költő, 1779-ben született Székesfehérváron, 1822-ban lett az MTA tagja. Az Akadémia történetének ebben az időszakában ugyanis szépírókat is felvettek a tagok közé. A teológiai végzettséggel rendelkező Egyed Antal 1813-1829-ig katolikus plébános volt a városban. Néhány munkája: Elégiák levelekben (Pest, 1831); Kis énekes könyv híveim számára (Pest, 1834; 6. kiad. 1856); Megváltó (Esztergom, 1836; 2. kiad. Pest, 1857); Elégiái három könyvben (Pest, 1848)
Gáti István szülész, nőgyógyász, endokrinológus, 1922-ben született Bonyhádon, az orvostudományok kandidátusa, majd doktora, 1975-től az MTA külső, majd 1993-tól rendes tagja. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Fontos szerepet vállalt a szülészeti eseményekkel összefüggő véralvadás, az intrauterin magzati növekedés, lepényi morpho-endokrinológia, diabetes mellitus és az epilepszia terhességhez társult kórképei, chorialis tumorok, az asszisztált reprodukció hazai szervezése terén.
Lotz János, nyelvész 1913-ban született Chevy Chase-ben, (Maryland, USA) nyelvtudós. Somogyvámosról kivándorolt szülők gyermeke, aki végül 1923-ban családjával hazatelepült. Így végül a gimnáziumot Bonyhádon végezte. 1935-ben a Budapesti Tudományegyetemen magyar-német-angol szakán végzett. 1936-ban doktorált Pécsett. Az MTA tagja 1973.-ban lett. Egyetemistaként Kosztolányi Dezső magántitkára volt, tőle kapott indítást a verstani kérdések kutatására és támogatásával jelentek meg első írásai a Magyar Nyelvőrben és a Pesti Hírlapban.
Rajka Ödön bőrgyógyász orvos volt, Bonyhádon született 1890-ben, 1913-ban szerzett orvosi oklevelet, 1949-től az MTA levelező tagja, és az V. osztály titkára volt. Főként az allergiás gyulladásokkal foglalkozott, mint például az ekcéma, csalánkiütés és a mikrobák bőrbetegségekben játszott szerepét is vizsgálata. Több terápiás módszert dolgozott ki. Tiszteletére Rajka Ödön-emlékérmet alapítottak.
Köszönjük a városnak az alapos bemutatkozást, alig várjuk az újabb híreket.