- Hírek
A tudomány helyben kezdődik
Településvezetők, kutatók és szakemberek találkoztak a TUBA nyitórendezvényén
A Magyar Tudományos Akadémia 2026. május 29-én a felújított Székházába hívta a Tudománybarát Település Mozgalomhoz csatlakozott, illetve a program iránt érdeklődő települések vezetőit és kapcsolattartóit első országos nyitófórumára.
A rendezvényen közel 100 település képviselői – polgármesterek, önkormányzati szakemberek és helyi kapcsolattartók – vettek részt az ország különböző térségeiből. Mellettük jelen voltak a Tudománybarát Település Mozgalom Tanácsadó Testületének tagjai, a területi akadémiai bizottságok képviselői, valamint több, a téma iránt érdeklődő civil szervezet vezetői is. A fórumot megtisztelte jelenlétével Szabó Mátyás, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium vidék- és területfejlesztési államtitkára is.
A fórum célja az volt, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére létrejött Tudománybarát Település Mozgalom céljairól, az eddig elért eredményekről, valamint azokról az együttműködési lehetőségekről, amelyek révén a tudomány eredményei közvetlenebbül kapcsolódhatnak a helyi közösségek életéhez.
A rendezvényt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia leköszönő elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az Akadémia kétszáz éves küldetése ma is változatlan: a tudomány, a műveltség és a tudás erejével szolgálni a magyar nemzet felemelkedését. Kiemelte, hogy a tudománynak jelen kell lennie ott is, ahol az emberekkel találkozhat: a településeken, az iskolákban, a közösségi házakban, a helyi döntésekben és a mindennapi gondolkodásban.
Az Akadémia elnöke rámutatott arra is, hogy a tudomány eredményei ma már szinte valamennyi társadalmi és gazdasági területen alakítják életünket, ugyanakkor a tudományos ismeretek mellett egyre nagyobb teret kapnak a félrevezető és tudományosan nem megalapozott állítások. Ezért a tudománynak nemcsak hitelesnek, hanem érthetőnek és elérhetőnek is kell lennie. Mint fogalmazott, a Tudománybarát Település Mozgalom egyik legfontosabb célja, hogy élő kapcsolatot teremtsen az Akadémia, a tudomány művelői és a helyi közösségek között.
A szakmai program első előadását Kovách Imre szociológus, az MTA levelező tagja, a Tudománybarát Település Mozgalom Tanácsadó Testületének tagja tartotta Tudomány és társadalom címmel. Előadásában a tudomány és a társadalom kapcsolatának történeti változásait, valamint a jelenkor legfontosabb társadalmi kihívásait mutatta be. Kitért a társadalmi egyenlőtlenségek, a polgárosodás, a digitalizáció és a társadalmi kohézió kérdéseire, hangsúlyozva, hogy a tudományos közösségnek aktív szerepet kell vállalnia a társadalmi problémák megértésében és a lehetséges megoldások keresésében.
Ezt követően Oberfrank Ferenc, a mozgalom szakmai vezetője ismertette a Tudománybarát Település Mozgalom létrejöttének hátterét, célrendszerét és működési kereteit. Előadásában bemutatta az MTA Tudománybarát Település, valamint az MTA Honoris Causa Tudománybarát Település elismerések rendszerét, továbbá azokat a lehetőségeket, amelyeket az Akadémia a csatlakozó települések számára kínál.
A mozgalom keretében a települések vállalják többek között tudományos és ismeretterjesztő programok szervezését, a helyi tudományos és művelődéstörténeti értékek feltárását, a településhez kötődő tudósok és feltalálók emlékének ápolását, valamint a fiatalok tudomány iránti érdeklődésének erősítését. A kezdeményezés része lehet a Tudomány fájának elültetése, tudományos tematikájú rendezvények szervezése, helyi emlékhelyek gondozása vagy az Akadémia jubileumi programjaihoz kapcsolódó események megvalósítása is.
Az Akadémia ezzel párhuzamosan széles körű szakmai támogatást kínál a részt vevő településeknek. A program keretében tudományos előadók meghívására, vándorkiállítások fogadására, helytörténeti és tudományos tartalmak szakmai véleményezésére, valamint különböző fejlesztési, környezetvédelmi, örökségvédelmi vagy nyelvhasználati kérdésekben történő szakértői együttműködésre is lehetőség nyílik. A kapcsolatok kiépítésében és működtetésében kiemelt szerepet kapnak a területi akadémiai bizottságok.
Morvai Tünde projektvezető előadásában a mozgalom indulásának tapasztalatait és az eddig elért eredményeket ismertette. Elmondta, hogy a program rövid idő alatt országos érdeklődést váltott ki, és a csatlakozott települések száma folyamatosan növekszik. Hangsúlyozta, hogy a mozgalom sikerének kulcsa a helyi közösségek és a tudományos élet szereplői közötti aktív együttműködés, valamint a jó gyakorlatok megosztása.
Emlékeztetett arra is, hogy a mozgalom elindításakor, 2025 októberében együttműködési ajánlatukkal ötszáz magyar település polgármesterét keresték meg, köztük városok és nagyközségek, valamint a főváros kerületeinek vezetőit. A kezdeményezés kedvező fogadtatásra talált: a fórum időpontjáig 62 település csatlakozott a programhoz, emellett a rendezvényen számos olyan önkormányzat képviselői is részt vettek, amelyek a csatlakozás előtt kívántak tájékozódni a lehetőségekről.
A délelőtti program részeként a résztvevők megtekintették az Akadémia megújult székházát, valamint tárlatvezetéssel a 200 év kincsei című jubileumi kiállítást, amely a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves történetének meghatározó dokumentumait, személyiségeit és tudománytörténeti értékeit mutatja be.
A délutáni fórum során a résztvevők közösen vitatták meg az együttműködés lehetséges irányait, és bemutatták saját településeik kezdeményezéseit, elképzeléseit. A beszélgetések középpontjában a helyi tudományos értékek feltárása, a fiatal generációk megszólítása, valamint a tudományos szemlélet helyi közösségekben történő megerősítése állt.
A jó gyakorlatokat bemutató szekcióban többek között Tab, Bonyhád, Kisújszállás és Miskolc képviselői ismertették tapasztalataikat, valamint azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek révén a tudomány, az oktatás, a kulturális örökség és a közösségfejlesztés szorosabban kapcsolódhat egymáshoz.
A délutáni fórum során a résztvevők közösen vitatták meg az együttműködés lehetséges irányait, és bemutatták saját településeik kezdeményezéseit, elképzeléseit. A beszélgetések középpontjában a helyi tudományos értékek feltárása, a fiatal generációk megszólítása, valamint a tudományos szemlélet helyi közösségekben történő megerősítése állt.
A jó gyakorlatokat bemutató szekcióban többek között Tab, Bonyhád, Kisújszállás és Miskolc képviselői ismertették tapasztalataikat, valamint azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek révén a tudomány, az oktatás, a kulturális örökség és a közösségfejlesztés szorosabban kapcsolódhat egymáshoz.