- Hírek, TUBA
A tudás hálózatai
A területi bizottságok kiállítása az MTA székházában
Szeretnéd látni többek között Teller Ede bejegyzését egy vendégkönyvben? Akkor ne hagyd ki a kiállítást, amely az MTA székházának előcsarnokában mutatja be az Akadémia területi bizottságait, bizonyítva, hogy Budapesten kívül is van (tudományos) élet!
Mik azok a területi bizottságok, és mi a szerepük?
2025 novembere a területi bizottságok hónapja az Akadémián, így most köréjük szerveződnek a programok. Kiállítás, konferenciák és más érdekességek várják az érdeklődőket az MTA székházában.
Az Akadémia területi bizottságai révén hálózza be az országot. Ezek a bizottságok – Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged és Veszprém, központtal – a magyar tudományos élet regionális pillérei, amelyek összefogják a kutatókat.
A területi bizottságok azzal a céllal jöttek létre az 1960-as évek elejétől, hogy a tudományos élet ne csupán a fővárosban koncentrálódjon. A regionális bizottságok nemcsak „helyi kirendeltségek”, hanem olyan szervezetek, amelyek összehozzák térségük kutatóit, fórumot teremtenek az eszmecserére, és hidat építenek a tudósok, az intézmények és a közösségek között.
A bizottságok tevékenysége sokrétű: konferenciákat, tudományos előadásokat, vitaesteket szerveznek, támogatják a fiatal kutatókat és ösztönzik a helyi tudományos kezdeményezéseket. Az ismeretterjesztés kiemelten fontos számukra. A bizottságok több ezer kutatót fognak össze, és régiójuk tudományos közösségének adnak otthont – de például az MTA Debreceni és a Szegedi Területi Bizottsága határainkon túlra is kiterjeszti az együttműködést.
A Magyar Tudományos Akadémia nemcsak egy intézmény, hanem egy országos – sőt, határokon átnyúló – hálózat, amely összekapcsolja a régiókat, közösséggé szervezi a tudósokat, és a tudást mindenki számára közelebb hozza.
A kiállítás
Az MTA székházában található kiállítást bárki megtekintheti. A tárlat segítségével átláthatóvá válik a bizottságok regionális szerepe, és könnyebben megérthetjük, hogy milyen nagy szükség van rájuk.
Az Akadémia 1961-ben hozta létre az első területi bizottságot Szegeden, majd folyamatosan megalakult a többi szervezet is 1978-ig.
Minden régió különbözik
A kiállításon minden területi bizottság teret kap, hogy elmesélhesse történetét, eredményeit, vagy épp szót ejtsen jövőbeli céljairól.
A területi bizottságok tudományágak szerint kialakított szakbizottságokból állnak, melyek munkabizottságokra oszlanak. Ez a struktúra garantálja a szervezett működést és a szakmaiságot. A bizottságok egyaránt koncentrálnak térségük sajátosságaira, régiójuk fejlesztésére, a tudományos kutatások elősegítésére, valamint az utánpótlás kinevelésének támogatására. A tudományos ismeretterjesztés is fontos szerepet kap minden régióban.
Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága például kiemelt figyelmet szentel a kultúrának és az ismeretterjesztésnek, így aktívan van jelen a város életében. Már megalapítását követően létrehozta a VEAB Klubot, amely ma már kulturális egyesületként működik, és a régió, valamint a város intézményeit összefogva szervez tudományos, művészeti, illetve társadalmi kérdések megvitatását célzó programokat. A városban például ikonikus rendezvény a Tudományról szabadON elnevezésű piknik.
Az MTA Szegedi Területi Bizottságának tagjai behálózzák a térséget. Ott vannak a Szegedi Tudományegyetemen, az Extreme Light Infrastrucuture projekt lézeres kutatóközpontjában, a Gabonakutató Nonprofit kft. laboratóriumaiban, vagy épp a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában. A SZAB hatóköre kiterjed a térség felsőoktatási intézményeire és gazdasági szereplőire is.
A regionális gazdaság szereplőivel nem csak a szegediek ápolnak jó kapcsolatot. Például a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is fontos támogatója az MTA Pécsi Területi Bizottságának (PAB).
Az MTA Debreceni Területi Bizottsága három kiemelt kutatási területet határozott meg alapításakor: a három megye távlati iparfejlesztési tervének kidolgozását, a területükön fellelhető termálvíz-hasznosítási terv elkészítését, valamint a legszélesebb körű helytörténeti kutatásokat. Bár a tudomány folyamatosan változik, a kitűzött célok még mindig aktuálisak.
A klasszikus, leíró helytörténeti munkákat például felváltották a léptékváltó, mikrotörténeti vizsgálatok, illetve az identitás és a kollektív emlékezet kutatása. A feltett kérdések és a módszertanok tehát már mások, mint 50 éve, de a fókusz megmaradt.
A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) eleinte a régió ipari jellegéből és az ehhez alkalmazkodó, azt kiszolgáló felsőoktatási profilból adódóan erősen technokrata jellegű volt: a bányászat, a kohászat, a gépészet és a vegyészet kapott kiemelt figyelmet.
Az 1980-as évektől kezdve azonban a műszaki tudós vezetők egyre nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy a humántudományok felé is nyissanak. A térség felsőoktatása is fokozatosan átalakult, az intézmények profilja színesedett. A Miskolci Egyetem karainak száma kibővült, az Eszterházy Károly Főiskola pedig idővel egyetemmé alakult, ma már két doktori iskolával működik, történelemtudomány és neveléstudomány területén lehet itt fokozatot szerezni.
Ezeknek a változásoknak köszönhetően a MAB szakbizottságai is átalakultak.
A Társadalomtudományi Szakbizottság például filozófiai, neveléstudományi, politológiai, szociológiai és történettudományi szakbizottságokra bomlott, szemléltetve a tudományos élet regionális változásait is.
Érdekes kincsek, látványos székházak
A bizottságok különleges ereklyékkel, díjakkal, könyvekkel illusztrálják mondanivalójukat, amelyek személyesebbé és színesebbé teszik a tárlatot. Például Karikó Katalin dedikált könyve is felfedezhető a kiállításon.
Szintén érdekesség, hogy a pécsi bizottság székházának kiállított vendégkönyvében Teller Ede humoros bejegyzése olvasható.
Ha pedig már az épületeknél tartunk: A területi bizottságok jellemzően impozáns székházakkal rendelkeznek, amelyeknek sokszor elhelyezkedése, városi szerepe, sőt, előtörténete is szimbolikus.
Például a szegedi bizottság épülete több mint 150 éve „tűzből született”: a köznyelvben Hungária-ként ismert, gyönyörű neoklasszicista épület eredetileg egy leégett lakóház helyére épült szálloda volt, ahol még Mikszáth Kálmán is megszállt. A szálloda a város jelképes épülete lett. A Szegedi Dóm mögött található épület reprezentatív, központi helyen található, amely méltó funkciójához.
A VEAB székháza 1769–1773 között épült, copf stílusú, és a veszprémi várban helyezkedik el, míg a Pécsi Akadémiai Bizottság a több ezer színes, a Zsolnay Porcelángyárból származó kerámiával díszített Vasváry-villában kapott helyet.
A miskolci bizottság pedig az egykori Kereskedelmi és Iparkamara gyönyörű, eklektikus stílusú, részleteiben is igényesen kidolgozott székházában található.
Van egy kivétel is: a DAB székháza Debrecenben, megy kifejezetten területi akadémiai központnak szánt, modern épület. Az Ybl-díjas építészek által tervezett székházat 1981-ben adta át Szentágothai János, az MTA akkori elnöke.
A tárlat végére a látogatóban kirajzolódik egy átfogó kép az MTA Területi Bizottságairól: Történetük, múltjuk és jelenük egyszerre hasonló és mégis egyedi: mindegyik magában hordozza saját régiója különlegességét és sajátosságait, így válik önmagában is kerek egésszé. Mégis — és talán épp ez adja az ellentmondásos érzést — a végső cél mindenütt ugyanaz: a tudomány hálójának szövése és a társadalom felemelése.