- Hírek, TUBA
A szókimondó vármegyei követ emlékezete
Felsőbüki Nagy Pál szobrát koszorúzták az MTA vezetői
A két politikus neve az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen forrt össze, ahol Széchenyi István – Felsőbüki Nagy Pál szónoklatának hatására – történelmi jelentőségű döntést hozott: birtokai egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására ajánlotta fel. Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy Széchenyi Istvánt származás okán a felsőtáblához tartozott, 1825 november 3-án mégis az alsóházi követek között ült, innen hallgatta végig Felsőbüki Nagy Pál szenvedélyes beszédét. Majd váratlanul szót kért a képviselőktől:
„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”
Széchenyi István egy évi jövedelmének a kamatait, kb. 60 000 forintot ajánlott fel, példáját követve alapítóként Andrássy György Károlyi György és Vay Ábrahám. Később pedig újabb nagy nevek csatlakoztak a kezdeményezéshez. Ilyen például József nádor, Sina Simon,vagy épp Batthyány Fülöp. Ráadásul József nádor elérte, hogy a diéta 1827. évi XI. “A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” szóló törvénycikkben rendelkezzen az intézmény megalapításáról.
A fertőszentmiklósi szobornál elhelyezett koszorú ennek a történelmi szövetségnek állít emléket. A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóján így nemcsak Széchenyit, hanem mindazokat ünnepeljük, akik hittek abban, hogy a tudomány és a műveltség a nemzet jövőjének kulcsa.
„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”