- Hírek, TUBA
Koszorúzás Nagycenken
Megemlékezés a Széchenyi-mauzóleumban
November 3-án ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia. A jubileum alkalmából az Akadémia nemcsak múltjára emlékezik, hanem jövőjét is formálni kívánja — kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy tudományos intézményként hiteles maradjon a társadalmi vitákban és a kutatás világában egyaránt.
Fotó: Szigeti Tamás / MTA
Széchenyi birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság létrehozására. Ezzel nem csupán intézményes keretet hozott létre a tudomány számára, hanem hosszú távú szellemi, nemzeti és kulturális küldetést is kijelölt. A Magyar Tudományos Akadémia feladatává vált a magyar nyelv ápolása, a műveltség terjesztése, valamint a tudományos élet támogatása. Az emlékév kapcsán Freund Tamás így fogalmazza meg az intézmény szerepét és küldetését: „…tudományos módszerekkel szerzett új tudással segítse a közösség jó döntéseit – a politikában, a gazdaságban, az oktatásban és a kultúrában egyaránt.” Az Akadémia elnöke ezzel arra hívja fel a figyelmet, hogy az MTA nem csupán tudósok fóruma, hanem társadalmi felelősséggel bíró nemzeti intézmény is.
Nagycenk 1677-ben került a Széchényi család birtokába. Széchenyi István apjától, az Országos Széchényi Könyvtárat alapító Széchényi Ferenctől örökölte meg a birtokot. A nagycenki Széchenyi-mauzóleum az egyik kiemelt nemzeti emlékhelyünk: itt nyugszik Széchenyi István is. Így a Barkóczy Zsuzsanna által építtetett ovális kápolna, amelyet Széchényi Ferenc megbízásából klasszicista stílusú, görög templomok mintájára készült előcsarnokkal és kereszt alaprajzú kriptával bővítettek, jelképes helye a magyarságnak. Az Akadémia alapításában meghatározó szerepet játszó Széchenyi István sírját évek óta rendszeresen koszorúzza meg ezen a napon az MTA küldöttsége. A bicentenáriumnak köszönhetően azonban az idei megemlékezés különleges jelentőségű volt.
A Nagycenken elmondott ünnepi köszöntőjében az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy az Akadémia alapítója nem csupán a tudomány megszervezését tűzte ki célul, hanem egy modern nemzet szellemi kereteinek megteremtését is. Freund Tamás arra is kitért, hogy az Akadémia feladata ma is kettős: egyszerre tudományos és nemzeti, hiszen a magyar kultúra, nyelv, közösség szolgálatát is el kell végeznie. A beszéd továbbá a tudomány egyetemességére is rámutatott:
„Az MTA előtt van egy másik, talán még nagyobb kihívás: a magyar kutatói közösség csak akkor fejlődhet és érhet el újabb és újabb kiváló eredményeket, ha kapcsolatban maradunk a világ legkiválóbb kutatóival, és aktívan részt veszünk az emberiség közös tudáskincsének gyarapításában. E két tényből következik, hogy ma is ugyanaz a feladatunk, mint Széchenyi idejében volt: a magyar szellemi életet és kultúrát az egyetemes tudás részévé tenni.”
Az MTA 200. évfordulója arra is emlékeztet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nemcsak történelmi intézmény, hanem a magyar tudomány, kultúra és társadalom aktív szereplője is.