A szultán titkos halálától a polgárosodó városig.

Néhány érdekesség Szigetvárról

  • Blog

1. Itt halt meg I. Szulejmán szultán, de ezt napokig titokban tartották

I.Szulejmán (1494–1566) az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodója és hadvezére volt. Közel fél évszázados uralkodása alatt a birodalom katonai, gazdasági és kulturális fénykorát élte. Az ő serege foglalta el 1521-ben Nándorfehérvárt, majd 1526-ban a mohácsi csatában döntő vereséget mért II. Lajos királyra, megnyitva az utat Magyarország három részre szakadása felé. 

Utolsó hadjáratát 1566-ban Szigetvár ellen vezette, ahol szeptember 6-án még a vár bevétele előtt meghalt a szultán. Halálát Zrínyi Miklós horvát bán, költő így írja le a Szigeti veszedelemben: 


„Szulimán jó lóra ülni igen siet,

De bán gyorsasága már régen ott termett,

Tizet ottan levág császár segitségét,

Igy császárnak osztán Zrini szólni kezdett:

„Vérszopó szelendek, világnak tolvaja,

Telhetetlenségednek eljütt órája;

Isten büneidet tovább nem bocsátja,

El kell menned, vén eb, örök kárhozatra.”

Igy mondván, derekában ketté szakasztá,

Vérét és életét az földre bocsátá;

Átkozódván lelkét császár kiinditá,

Mely testét éltében oly kevélyen tartá.”

 

A valóság azonban az, hogy Szulejmánnal betegség végzett. Elképzelhető, hogy valamilyen fertőzés, vagy járvány okozta a halálát, melyet a  török hadvezetés titokban tartott – hiszen a hadvezér halálhíre megingathatja a csapat hitét, kihat pszichés állapotára, hozzáállására.  Ezért a szultán halálát napokig eltitkolták. Szívét és belső szerveit a helyszínen temették el, a Szigetvár melletti Turbékon. A teste pedig Konstantinápolyba került.

 

Szigetvár 1566-ban

forrás: Wikipédia

2. Egy 2015-ben indult feltárás során került elő a türbe és a többi épület

Egy 2014–15-ben végzett geofizikai vizsgálattal azonosítottak be három épületet: egy türbét, egy dzsámit és egy derviskolostort. Ezt követően az akkori MTA Bölcsészettudományi Kutatócsoportja megkezdte a feltárást; először a türbe, majd a többi épület is felszínre került. Külön érdekesség, hogy az épületeket körülvevő palánkfal feltárása is megtörtént, sőt, azon túl egy keresztény és muszlim lakónegyed romjai kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy nagyon nagy forgalmú zarándokhely volt itt.

Az interdiszciplináris, azaz több tudomány és kutatási terület összefogásával kialakított kutatócsoport eredményeiről az Újkor cikke részletesen számol be.

3. A város alatt 62 °C-os termálvíz tör fel

Szigetvár gyógyvizét a 20. század második felében fedezték fel, ezután kezdett el kiépülni a városban a turizmus. A mélyből feltörő, 62 Celsius-fokos, gyógyfürdő vizét nátrium-kloridos, alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvízzé minősítették. Kedvező hatással van az izületi, reumatikus és egyéb mozgásszervi panaszokra, ezért elsősorban ezek kezelésére és a műtétek, illetve csonttörések utáni rehabilitáció támogatására alkalmazzák. Magas fluoridtartalma hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásának lassításához, valamint a fogak egészségének megőrzéséhez is. Emellett nőgyógyászati problémák, egyes prosztatabetegségek, valamint bizonyos bőrgyógyászati kórképek – például a pikkelysömör, az akné és a szeborrea – kezelésében is eredményesen használják. A fürdő külön előnye, hogy magas vérnyomással, szív- és érrendszeri betegségekkel élők számára is megfelelő lehet, ezért széles körben ajánlott gyógyászati célú fürdőkúrákhoz.

4. A századfordulón egy polgárosodó város képét mutatta

Noha ekkor még nem rendelkezett városi ranggal, a 19. század fordulójára egy egyletekkel, iskolákkal teli, iparilag is modernizálódó település képe bontakozik ki előttünk. Persze,  a fejlődés nem egyik pillanatról a másikra ment végbe. Fényes Elek 1851-ben így írt Szigetvárról:

 

Szigetvár, magyar-shokacz-német m. v. Somogy vmegyében, egy az Almás vizétől képezett szigetben, 2895 kath., 11 ágostai, 17 ref., 2 n. e. óhitű, 300 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyháza hajdan török mecset volt; csarnokában a szigetvári ostrom lefestve szemléltetik. Van itt továbbá ferenczi kolostor és szentegyház, óhitű csinos templom, urasági kastély, városház, postaház, vendégfogadó, több boltok és derék épületek. Áll a város ó és uj városból, s a magyar Leonidás, gr. Zrinyi Miklós dicső halála által megszentelt várból.

 

Borovszky Samu monográfiájában a századforduló végén már ez olvasható:

 

Szigetvár. A barcs–pécsi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 917, lakosaié 6145, kik között a róm. kath. a legtöbb. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. 

 

Németh Béla pedig így írt Szigetvár történelmének jelenkor című fejezetében a városról, melynek betelepülő zsidóságáról, egyleteiről és takarékpénztárairól is sokat mesél:

 

A vár, hol egykor a csaták vad lármája hangzott, most csendes mezőgazdasági fészek. A szeglet-bástyákat, hol annyi gúnynyal nézett egymásra az ostromló és ostromlott, ma tehénistállók, szénaszérük és bognárműhely foglalják el, az egykori kazamaták béresek lakai, az egykori belső vár helyén török minaret romjai, s a hely, hol hős Zrínyi halálával a halhatatlanságot szerezte, ma csendes konyhakert; az utolsó kirohanás helyéről 1795-ben még a földet is kihordták a rácz-utczára, hol végkép nyoma veszett a hős halála helyének. (…) A mi magát a város területét illeti, tudjuk, hogy a hajdani Újvárost már a törökök félbenhagyták s a törökök kiűzése után a külvárosi első települők a pécsi kaputól északkeletre levő területet foglalták el. Ide jöttek a görög keleti vallásúak, itt építettek maguknak templomot, miért is e részt kezdetben Pécsi-városnak, később Rácz-utczának nevezték s mai neve Hosszú-utcza.

esküvői csoportkép 1907-ből

forrás: Fortepan, adományozó: Dömötör Adrienne

5. 2011-ben a Civitas Invicta, vagyis a Leghősiesebb Város címet is megkapta.

„Az Országgyűlés Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságát, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatását örök emlékezetül törvénybe iktatja.” 

(Részlet innen: 2011. évi CXXXVI. törvény „Civitas Invicta” – Szigetvár, a leghősiesebb városról)

A törvényjavaslat indoklása szerint Szigetvár 1566-os védői nemcsak a várat, hanem Magyarországot és a korabeli Európát is védelmezték az oszmán előrenyomulással szemben. Zrínyi Miklós, katonái és a város polgári lakossága a reménytelen túlerő ellen is kitartott, önfeláldozó helytállásuk pedig a hazaszeretet és a hősiesség jelképévé vált. A hősies kirohanás híre egész Európát bejárta, ezért az Országgyűlés e történelmi tett emlékére adományozta Szigetvárnak a Leghősiesebb Város (Civitas Invicta) címet, tisztelegve az ostrom során elesett katonák és civilek emléke előtt.

Források:

 

TUBA BLOG
Scroll to Top