Hogyan jelenik meg a tudomány és a tudás tisztelete a településen?

 A Nagy Lajos király által 1365-ben mezővárosi rangra emelt települést számos jelzővel illették az elmúlt évszázadokban. Az 1760-as évekre visszanyúló kohászati múltját idézve nevezték már „acélvárosnak”; az utcanevekben megőrzött elnevezésekre és a miskolciak vendégszeretetére utalva „a nyitott kapuk városának”, természetföldrajzi elhelyezkedését emlegetve „a Bükk hegység kapujának” vagy legújabban a „Bükk városának”. A közel húsz éven keresztül megrendezett Bartók Plusz Miskolci Nemzeti Operafesztivál után „az opera magyar fővárosának”, míg a nemzetközi filmes szakmában előkelő rangot kivívott CineFest Nemzetközi Filmfesztiválnak köszönhetően a „film magyar fővárosának”, sőt, a Miskolci Galériában 1961 óta megrendezett grafikai biennále, majd triennále-sorozat után „a grafika magyar fővárosának” is. Napjainkban megkaphatná akár a „zöld város” jelzőt is, hiszen elsőként csatlakozott a magyarországi városok közül a környezet védelmét és fenntarthatóságát szem előtt tartó Zöldebb Városokért (Green City) Mozgalomhoz.

Miskolcon a tudomány és a tudás tisztelete mélyen gyökerezik a város ipari múltjában, de ma már egy modern, akadémiai és innovációs ökoszisztémán keresztül nyilvánul meg. Ez a tisztelet nem csupán elvont fogalom, hanem intézményekben, nagyszabású eseményekben és a városképben is kézzelfogható.

A tudomány jelenlétét Miskolcon az alábbi pillérek határozzák meg leginkább:

Miskolci Egyetem

Az egyetem történetét 1735-ig, a világ első műszaki felsőoktatási intézménye, a Selmecbányai Bányászati-Erdészeti Akadémia létrehozásáig vezetjük vissza. A Miskolci Egyetem ma már igazi universitasként működik, hiszen 8 karán több, mint 300 szakon folytat képzést a Nemzeti Felsőoktatási Törvény által biztosított valamennyi oktatási és képzési szinten: a felsőoktatási szakképzéstől, az alapképzésen és a mesterképzésen át egészen a doktorképzésig az élethosszig tartó tanulás jegyében.

Az egyetem karai: Műszaki Föld- és Környezettudományi, Anyag- és Vegyészmérnöki, Gépészmérnöki és Informatikai, Állam- és Jogtudományi, Gazdaságtudományi, Bölcsészet- és Társadalomtudományi, Egészségtudományi, Bartók Béla Zeneművészeti.

Különösen kiemelkedő tudományos kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat a Műszaki Anyagtudományi Kar, több szabadalommal a hátuk mögött és olyan neves szervezetekkel együttműködve, mint az Európai Űrügynökség, vagy a NASA.

Hagyománytisztelet: Az egyetemi polgárok mai napig ápolják a selmeci diákhagyományokat (valétálás, szakestélyek), ami a szakmai összetartozás és a tudás iránti alázat sajátos formája.

Kutatók Éjszakája: Minden év szeptemberében kerül megrendezésre a népszerű esemény, ahol az egyetem laborjai megnyílnak a nagyközönség előtt, közel 150 népszerű tudományos programmal várva az érdeklődőket.

Selmeci Műemlékkönyvtár: Európa egyetlen XVIII. századi alapítású, épségben és szinte hiánytalanul megmaradt műszaki-természettudományos szakkönyvtára, muzeális védettséget élvez.

MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága (MAB)

A MAB az Észak-magyarországi régió tudományos életének motorja, amelynek székháza a belváros egyik legszebb pontján, az Erzsébet téren található. A bizottság fogja össze a régió kutatóit, szakbizottságaikon keresztül pedig folyamatosan zajlanak konferenciák, tudományos ülések és könyvbemutatók. A MAB tevékenységét a Miskolc MJV Önkormányzata is nagyra értékeli, amit jól jelez, hogy a testület megkapta a Szemere Bertalan közéleti díjat is.

Innováció és Gazdasági Tudás

A tudás tisztelete Miskolcon ma már a gazdasági versenyképességgel is összefonódik. A város területén két nagy ipari zóna koncentrálja a település legnagyobb munkáltatóit.

Miskolc Déli Tudományos és Technológiai Park és a Miskolc Ipari Park: Több száz hektáros területei nem csupán ipari zónák, hanem olyan innovatív központok, ahol az anyagtechnológia és az intelligens irányítás kutatása találkozik a gyártással.

Herman Ottó Múzeum: A múzeum nemcsak kiállítótér, hanem komoly tudományos kutatóműhely is (régészet, néprajz, ásványtan), amely évtizedek óta ad ki nemzetközileg is jegyzett tudományos évkönyveket.

Bay Zoltán Kutatóintézet

A kutatóintézet névadója, Bay Zoltán fizikus, az alkalmazott tudomány egyik legnagyobb magyar alakja, akinek neve máig a tudományos igényesség, a nemzetközi gondolkodásmód és a gyakorlati technológiai újítások szimbóluma. Az intézet a HUN-REN kutatóhálózat tagjaként, célul tűzte ki a hazai vállalatok versenyképességének és hatékonyságának növelését sikeres innováció és technológiatranszfer révén, szoros együttműködésben vezető hazai és külföldi partnerintézményekkel.

Tudomány és Technika Háza

Ez a jellegzetes, modernista épület a belvárosban szimbolikusan is a tudásnak van szentelve. Bár ma már sokszor kulturális és színházi esteknek is helyet ad, eredeti funkciója és neve a mai napig emlékeztet a műszaki értelmiség fontosságára és a tudományos ismeretterjesztés igényére.