// TELEPÜLÉSEK /
Balatonfüred
// TUDOMÁNYBARÁT TELEPÜLÉS MOZGALOM / RÉSZTVEVŐK /
Maglód
- Résztvevők
Válasszon az alábbi menüpontok közül a településről szóló információkhoz!
Maglód 12 ezer fős város Pest megyében. Pest agglomerációjában helyezkedik el az evangélikus-szlovák múltú település, melynek a Rákóczi szabadság harc után alakult ki későbbi karaktere, a Ráday család betelepítési programjának köszönhetően. Ekkor lett evangélikus többségű a település.
A tudomány leggyakoribb megjelenési formája a mai Maglódon (ebben az először 1339-ben említett településen) a helytörténet. A Szeberényi Lajos Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjtemény, illetve a tájház ad otthont leggyakrabban e tudományterület rendezvényeinek (például a Múzeumok éjszakájának). Írásbeli megjelenési formája a Maglódi Füzetek című kiadványsorozat, illetve a maglodhangja.hu oldal Visszhang rovata és ennek nyomtatott kivonata a Maglód Hangja c. önkormányzati lapban. De maglódi kezdeményezésre indult útjára négy évvel ezelőtt az a konferenciasorozat, majd ennek nyomán az az elektronikus kötetsorozat, amely a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár berkeiben az egész megye helytörténeti kutatásait, kutatóit gyűjti, köti össze. A civil szféra ebből a területből is kiveszi a részét hagyományőrző egyesületei által (például Roszicska Hagyományőrző Egyesület, Nyugati Végek Zsoldosai Hagyományőrző Egyesület, Magam Egyesület). Többek között viselettörténeti bemutatók-beszélgetések szervezésével, tudománynépszerűsítő beszélgetések (5 órai tea) és programok (Tudománynap) rendezésével. Az egyházi hagyományokkal is van e téren átfedés, egyetlen példát említve: a pünkösdi zöldágazás evangélikus templomdíszítés évszázados tradíciójának népszerűsítését (pl. a Szentendrei Skanzenben, hiszen a szokás az UNESCO Szellemi Örökségének magyarországi listájára is felkerült).
Míg a jelen legdinamikusabban fejlődő maglódi területe a környezetvédelem, ezen a téren 3 új szervezet is alakult: a Kék Maglód Környezet- és Természetvédelmi Egyesület, az Élhető Maglódért Egyesület és az Otthonunk Maglód. Előbbi Farkas Bertalan űrhajóssal szervezett már talákozót, elindította a város patakrevitalizációs folyamatát, és napjaink jeles kutatóival, tudósaival szervezett beszélgetéseket pl. a biodiverzitás témakörében. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja ezeket a folyamatokat és rendezvényeket, népszerűsítésének elsődleges tere a Maglódi Híradó című közösségi oldal/hírportál.
Bízunk abban, hogy e mozgalomhoz való csatlakozás a tudomány más ágainak megjelenítéséhez éppúgy hozzájárul, mint a már meglévő eszközök (például az értéktár) kiszélesítéséhez. Maglód nevéhez ugyanis egyébként olyan személyiségek köthetők, mint például Anonymus, Szenvey József, Petőfi szülei, a már említett Szeberényi Lajos, a nyelvész Papp László, a matematikus Takács Lajos vagy Domján Edit (de még Déryné Széppataki Róza is) és minden idők legeredményesebb magyar zsokéja, Kálla Pál, illetve olyan lokális események, mint a gyömrői gyilkosságok (a gyilkosságok névadója és fő helyszíne ugyan Gyömrő, de a legtöbb ismert áldozat maglódi), ahogy Maglód adott otthont annak a mintagazdaságnak is a 19. században, amely megalapozta Wodianer Béla (többek között az Unió és a Concordia malmok kezdeményezője) nemesi címének elnevezését, a maglódit.
Végszónak a maglódi táncokat érdemes szóba hozni, bár azok is országosan az ecseri lakodalmasból váltak ismertté, a Kacamajka táncegyesület változtatja ezt meg.